Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Német munká... ----

Magyar Magyar Német Német
Német munká... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Német munkásmozgalom nevelésügyi törekvései

Egyrészt okt.-pol.-i célkitűzések, másrészt ped.-i elvek, harmadrészt az isk.-hoz is kapcsolódó mozgalmak, amelyek a németo.-i munkáspártok programjaiban és gyakorlati tevékenységében, valamint a szoc. szerzők írásaiban a XIX. sz.-ban és a XX. sz. első felében megjelentek. ? A német és a nemzetközi munkásmozgalomra a legnagyobb hatást kétségkívül Karl Marx (1818?1883) gyakorolta, akinek az elidegenedésről és az emberi lényegről az 1840-es években kifejtett antropológiai nézeteire a mai napig támaszkodnak a hagyományos ped. radikális kritikusai. (Ökonomisch-philosophische Manuskripte aus dem Jahre 1844., m.: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből, Marx és Engels művei. 42. Bp. 1981.; Die heilige Familie, oder Kritik der kritischen Kritik, 1844., m.: A szent család vagy a kritikai kritika kritikája [Engelsszel]. Marx és Engels művei. II. Bp. 1958.; Deutsche Ideologie, 1846., m.: A német ideológia [Engelsszel]. Marx és Engels művei. III. Bp. 1960.) Magát a munkásmozgalmat erőteljesebben befolyásolták Marxnak kifejezetten az oktatással kapcsolatos nyilatkozata. ( Manifest der Kommunistischen Partei, 1848., m.: A Kommunista Párt kiáltványa. (Engelsszel) Marx és Engels művei. IV. Bp. 1959.; Instruktionen für die Delegierten des Provisorischen Zentralrats, 1866., m.: Instrukciók az Ideiglenes Központi Tanács küldöttei számára. Marx és Engels művei. XVI. Bp. 1964.; Das Kapital-I., 1867., m.: A tőke. I. Marx és Engels művei. XXIII. Bp. 1967; Zur Kritik des Sozialdemokratischen Programms von Gotha, 1875., m.: A gothai program kritikája. Marx és Engels művei. XIX. Bp. 1969.). Az angol Owen (1771?1858) gyakorlati tapasztalataiból kiindulva követelte Marx a gyárakban dolgoztatott gyermekek szellemi, testi és technikai nev.-ét, a gyermekmunka korlátozását. Ugyanakkor kifejtette, hogy a gyerekek életkori sajátosságaival összhangban álló fizikai munka a modern ipari fejlődés szükségszerű és ped.-i szempontból hasznos velejárója. Forradalmi felfogásából következett, hogy az egyén mindenoldalú fejlődését ? amely később a marxista ped. közp.-i jelszavává vált ? csak a magántulajdont felszámoló kommunista társ.-ban tartotta lehetségesnek. Álláspontját a Nemzetközi Munkásszövetség 1866. évi genfi kongresszusa határozattá emelte. ? Közvetlenül kapcsolódott Marxéhoz Friedrich Engels (1820?1895) munkássága. Die Lage der arbeitenden Klasse in England (1845., m.: A munkásosztály helyzete Angliában. Marx és Engels művei, II. Bp. 1958.) c. könyvében drámai képet rajzolt ? egyebek között ? a korlátozás nélküli gyermekmunka testet és lelket nyomorító hatásáról. Írásaiban a Marxéval azonos álláspontról bírálta a korabeli ped.-i nézeteket, és felvázolta a jövő szoc. nev.-ének körvonalait ( Grundsätze des Kommunismus, 1847., m.: A kommunizmus alapelvei. Marx és Engels művei. Bp. 1959.; Anti-Dühring, 1878., m.: Marx és Engels művei. XX. Bp. 1963.). ? A németo.-i munkáspártok műv.-pol.-i programjainak középpontjában a munkásoszt. műv.-i lehetőségeinek biztosítása állt. Már az 1848-as berlini munkáskongresszus követelte az ingyenes és 14 éves korig kötelező oktatást (ez a század végére valósult meg), a gyermekmunka korlátozását, valamint az isk.-k áll.-osítását és a hittan törlését a tananyagból. Lényegében ezek a követelések ismétlődtek a Német Szociáldemokrata Párt ún. eisenachi (1869), Németország Szoc. Munkáspártja ún. gothai (1875) és Németo. Szociáldemokrata Pártja ún. erfurti (1891) programjában. ? A munkásmozgalom műv.-pol.-nak kialakításában és népszerűsítésében jelentős szerepet játszott Wilhelm Liebknecht (1826?1900), egykori tanító, az 1848?49-es forradalom résztvevője, aki különösen 1862 után ? a svájci és angliai emigrációból hazatérve ? vált tekintélyes szoc. vezetővé. Wissen ist Macht ? Macht ist Wissen (1872., m.: A tudás: hatalom! A hatalom: tudás! Bp. 1914.) c. előadásában a német isk.-t mint ?idomító intézményt?, a hadsereg függelékét, az elnyomás eszközét bélyegezte meg. Marx nev.-ügyi nézeteit sokan August Bebel (1840?1913) Die Frau und der Sozialismus (1891., m.: A nő és a szocializmus. Bp. 1957.) c., a maga korában rendkívül olvasott könyvéből ismerték meg. Bebel a Reichstag képviselője volt, és beszédeiben is többször foglalkozott okt.-pol.-i kérdésekkel. ? A XIX?XX. sz.-i szoc. műv.-pol. és nőmozgalom terén a legkiterjedtebb szervezőmunkát Clara Zetkin (1857?1933) végezte. A fiatal tanítónő már 1881-ben emigrálni kényszerült és Párizsban kapcsolódott be a II. Internacionálé munkájába. 1890-ben visszatért hazájába és a Die Gleichheit c. lap szerkesztője lett (1892?1917). Az újság ped.-i és gyermekrovata rendszeresen foglalkozott műv.-pol.-i, családi nev.-i és gyermekvédelmi kérdésekkel, szerepe volt az 1904. évi gyermekvédelmi tv. kiharcolásában. 1904-ben Németo. Szociáldemokrata Pártja brémai nőkonferenciáján Zetkin egységes isk.-kat követelt a különböző társ.-i helyzetű gyermekek számára, és ezzel a szoc. pártok máig hangoztatott törekvését fogalmazta meg. Egy időben Zetkin munkatársa volt Heinrich Schulz (1872?1932), a német szociáldemokrácia vez. nev.-ügyi szakértője, a Sozialdemokratie und Schule (1907; ?Szociáldemokrácia és iskola?) c. igen elterjedt brosúra szerzője. Schulz a munkát és a játékot tekintette a jövőbeli szoc. nev. két alappillérének. Pártja nevében világi és egységes isk.-ügyet követelt, ingyenes oktatást és tanszereket, a rászoruló tanulók támogatását, a nemek egyenjogúságát a tantestületekben és az isk.-igazgatásban. Die Schulreform der Sozialdemokratie (1911.; ?A szociáldemokrácia iskolareformja?) c. könyvében 18 éves korig tartó tankötelezettséget, 8+4-es isk.-szerkezetet és koedukációt szorgalmazott. A radikális Zetkinnel szemben Schulz a szociáldemokrácia mérsékelt irányzataival vállalt közösséget, és 1919 után a belügymin. áll.-titkáraként fontos szerepet játszott a birodalmi isk.-törvény (1920) kidolgozásában. ? A Német Birodalom tanügyi közállapotainak feltárásáért sokat tett a szoc. Otto Rühle (1874?1943) ( Das sächsische Volksschulwesen, 1904. ?A szász népoktatásügy?; Die Volksschule wie sie ist? ?Milyen a népiskola??). Statisztikai és szociológiai módszerekkel mutatta be a munkásgyerekek életét Das proletarische Kind (1911. ?A proletárgyermek?) c. munkájában, Die Grundfragen der Erziehung (1912. ?A nevelés alapkérdései?) c. könyvében pedig reformpedagógia i nézeteinek adott hangot. 1918?20 között Németo. Kommunista Pártjá nak tagja volt, a 20-as években gyermekotthont vezetett. 1933-ban emigrált és haláláig a mexikói kormány nev.-ügyi tanácsadójaként dolgozott. ? Az 1919-ben elfogadott ún. weimari alkotmány 146. pontja elvileg előírta az egységes világi népokt. rendszerének megteremtését, valóra váltva ezzel a munkásmozgalom régi követelését. Ehhez járult, hogy a szoc.-dem. párt a 20-as évek elején hosszú ideig kormányzó párt volt, így alkalma nyílt törekvései részleges megvalósítására. Másrészt azonban az isk.-ügyek a legtöbbször konzervatív irányítás alatt álló tartományok hatáskörébe tartoztak, és 1923 után a szoc.-dem.-k a közp.-i kormányzásból is jórészt kiszorultak, így Németo. isk.-inak négyötöd része a weimari időszakban is megőrizte egyházi jellegét. A szoc. szerzők arra is rámutathattak, hogy a felsőokt.-ban ekkor is 4% körül mozgott a munkás- és parasztszármazású hallgatók aránya. ? Németo. Kommunista Pártja ? mint parlamenti párt ? radikális bírálatban részesítette a mindenkori kormány okt.-pol.-ját is: a vallástól teljesen független, szekularizált és egységes közokt. megteremtését követelte. Másrészt ? a fennálló oktatási rendszer gyakorlati bírálataként aktivista, a polg.-nak minősített intézményekkel és eszmékkel minden téren radikálisan szakítani kívánó ped.-i mozgalmak jöttek létre a kommunisták vezetésével. Ezek jellegzetes példája volt az ún. kommunista gyermekcsoportok mozgalma, amelynek megszervezése és elméleti megalapozása elsősorban Edwin Hoernle (1883?1952) nevéhez fűződik. Hoernle 1924-től a kommunista párt közp.-i vez.-ségének tagja volt, 1921?27 között a Kommunista Internacionálé ped.-i és gyermekmozgalmi lapját, a Das Proletarische Kind et (?A proletárgyermek?) szerkesztette. Szélsőbaloldali felfogása ? amely a kommunista mozgalomban sem volt egyeduralkodó ? az isk.-t és a családot az oszt.-harc terepének, a gyerekeket pedig e harc aktív résztvevőjének tekintette. Maga Hoernle 1933-ban a Szovjetunióba emigrált, a háború után pedig jelentős közéleti tisztségeket töltött be az NDK-ban. ? A nácik hatalomra jutása után a német munkásmozgalom gyakorlatilag megszűnt, a háború után újjászerveződő kommunista és szoc.dem. mozgalom pedig már nem kapcsolódott szervesen az ipari munkássághoz. Így a klasszikus értelemben vett pol.-i munkásmozgalom tört.-e ? akárcsak a világ más részein ? a két Németo.-ban is véget ért.

Knausz Imre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is