Német nyelv tanítása (Magyarországon)

Országunk földrajzi helyzete, tört.-e és a középkor óta itt élő német kisebbségek miatt a német nyelv iránti érdeklődésnek és a német nyelv tanulásának több száz éves hagyományai vannak. A XVIII. sz. kezdetén csak személyes kapcsolatok révén és utazások során lehetett elsajátítani a német nyelvet. Az első, még nem isk.-i tananyagnak szánt német tkv. szerzője Bél Mátyás, a pozsonyi ev. gimn. tanára. A könyv latinul íródott és 1718-ban Lőcsén jelent meg. 1775-ig további nyolc, szintén latin nyelvű német nyelvtkv.-et adtak ki. Az első kétnyelvű tkv. 1779-ben jelent meg. A m. változat Révai Miklós munkája. Az első német nyelvkönyvírók közé tartozik Márton István (1760?1831), a pápai ref. koll. professzora és testvére Márton József, a bécsi egy. m. nyelv és irodalom professzora. Tkv.-eiket majd minden gimn.-ban használták. E korszakban a főnemesség és a városi polgárság ?von Haus aus? tudott németül, a kisnemesi származású értelmiségnek pedig szüksége volt a német nyelv elsajátítására. Fordulatot hozott a Ratio Educationis, Mária Terézia tanügyi tv.-e (1777), amely feloldotta a latin egyeduralmát. Minden isk.-típus számára kötelezően előírta a német nyelv tanításat. II. József 1784-ben hozott nyelvtv.-e, amely mind az isk.-kban, mind a közéletben hiv. nyelvvé tette a németet, komoly ellenállásba ütközött. Halála előtt más rendeleteivel együtt a nyelvtv.-t is visszavonta. Ennek ellenére a németet sokáig az első élő idegen nyelv ként tanították isk.-inkban (polgári iskola, gimnázium, tanítóképzés). Fokozatosan jöttek létre a különböző egy.-eken német tanszékek: Pest (1784), Kolozsvár (1872), Pozsony, Pécs (1918), Szeged (1921). 1848 óta képeznek gimn.-i német tanárokat is. A német nyelv tanításának több mint két évszázados tört.-ét módszertani szempontból Szász Ferenc két korszakra osztotta. Az első a XX. sz. első évtizedéig tartott, míg a második a jelen korig terjed. Kezdetben a németet ugyanúgy tanították, mint a latint. A tanulók szótárt, rendszerező nyelvtant és olvasókönyvet használtak. Az olvasókönyvek az 1860-as évektől kezdve irodalmi szövegeket is tartalmaztak. A felsőbb osztályokban a II. vh. utáni évekig tananyag maradt az irodalomtört. ? A német nyelv uralkodó helyzete az isk.-i oktatásban a II. vh. után szűnt meg, ti. 1949-ben az orosz lett a kötelező idegen nyelv. Az egy.-eken korlátozták, a főisk.-kon pedig megszüntették a német nyelvtanárképzést. Egyes gimn.-ok humán tagozatain latin helyett második nyelvként 1951-től németet, franciát v. angolt tanítottak. 1965-ben hozták létre az első nyelvtagozatos oszt.-okat az ált. isk.-kban, a 3. oszt.-tól tanítottak pl. németet. Ezzel a lehetőséggel azonban csak igen kevesen élhettek. Az isk.-i nyelvoktatást évtizedeken keresztül a közp.-i tanterv és utasítás határozta meg, melynek alapján tkv.-sorozatok készültek. A Tankönyvkiadó évtizedekig monopolhelyzetet élvezett a nyelvkönyvkiadás terén is. Az óraszámok a tagozatos oszt.-ok kivételével nagyon alacsonyak voltak, így a gimn.-okban átlagosan heti három órában lehetett németül tanulni. A felnőttokt.-ban évtizedekig fontos szerepet játszott a TIT országos nyelvisk. hálózata. A változó pol.-i helyzet és a nyugati országokba való utazási lehetőségek hatására nőtt a nyelvtanulók száma, és változtak a nyelvtanítással szemben támasztott igények. Az 1980-as évektől az isk.-i nyelvokt.-ban növekedett az áll. nyelvvizsga hatása, ami a vizsgaközpontú szemléletet erősítette. Ugyancsak ebbe az irányba hatott, hogy az egy.-i és főisk.-i felvételin a nyelvvizsga bizonyítvány plusz pontokat jelent mindmáig. A nyolcvanas évek kezdete óta az áll. nyelvokt.-t kiegészítve, annak eredménytelenségét kihasználva számos nyelvisk. jött létre. Itt az angol mellett a német tanfolyamok a legkeresettebbek. (nyelviskolák) Az orosz mint kötelező idegen nyelv eltörlése (1989) fordulatot hozott a német nyelv tanításában is. A szabad nyelvválasztáshoz fűzött remények azonban különböző nehézségek miatt jórészt meghiúsultak. Az ált. isk.-s koroszt.-ból a legtöbben németet, míg a középisk.-sok közül angolt tanulnak. Főleg az ált. isk.-kban mindmáig magas a képzetlen némettanárok aránya. A súlyos némettanár-hiányt hároméves nyelvtanárképző szak alapításával és az orosztanárok átképzésével próbálták enyhíteni. Jelenleg a közokt. 1?10. oszt.-ára a német nyelv tanítását a Nemzeti alaptanterv követelményei, ill. az ezek alapján készülő helyi tantervek határozzák meg. Angol nyelv tanítása, nemzetiségi oktatás, nyelvi készségek.

Szablyár Anna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia