Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Német szine... ----

Magyar Magyar Német Német
Német szine... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Német szinek

A régi német szin, melyet a birodalmi zászló is mutatott, arany szöveten kétfejü fekete sas volt, mely a császár családi címerét hordta mellén. Használatban a középkor végéig marad, amikor is a fekete-sárga (arany) szinek jönnek mint birodalmi szinek használatba. Az 1815 körül megalakult német Burschesnschaftokból kiindult hazafias mozgalom a fekete-vörös-arany szineket nyilvánította Németország szineivé. A Burschanschaftok üldözése s részben való feloszlatása folytán e szinek viselését is betiltották és 1832 jul. 5. a szövetésgi határozat szigoruan eltiltá e szinek bármilyen alakban való használatát. De a visszahatás tán épp ezért nem maradt el s a német szabadelvü mozgalom e szineket Németország szineinek tekinté, s azok álalános elismerését az 1848-iki mozgalomban keresztül is vitte. Az 1848 márc. 9-iki szövetségi határozat a régi birodalmi címert »Deutscher Bund» felirással szövetségi címerül elfogadta, s a fekete-vörös-arany szineket a német szövetség szineinek nyilvánította. A beállott politikai viszonyok e szinek használatát időszakosan ismét lehetetlenné tették, azonban már az 1863-iki frankfurti fejedelmi tárgyalásoknál mint a német szinek szerepeltek. 1866. a Poroszország ellen szövetkezett államok szineinek nyilvánítattak. Midőn e mozalom vereséget szenvedett, az északnémet szövetség alakításakor a fekete-fehér-vörös lett e szövetség szines zászlaja, 1871. pedig az új német császárságé. E szinek közül a fekete-fehér a tulajdonképeni Poroszország szine, a vörös pedig a legtöbb állam szinében előfordul. Fekete-vörös-arany (sárga) a Reuss fejedelemségek szine, fekete-arany-vörös Belgiumé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is