Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Németek... ----

Magyar Magyar Német Német
Németek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Németek

néven azt a népet értjük, mely a germán törzyek (l. Germánia, VII. köt., 947. old.) Ny-i ágában körülbelül másfél ezer évvel ezelőtt különv vált és önálló etnikus egésszé tömörül. A ny-i germán törzsek Kr. U. 500 táján két fő csoportra: az angolszászok és a frízek csoportjára, meg a németekre oszlottak, ez utóbbiak, az angolszászok kivándorlása után, lassankint magukban olvasztották a frankokat és hessenieket egyrészről, a türingiaiakat, alemannokat, bajorokat és longobardokat másrészről, s egyesülésüket Nagy Károly politikai és vallási tekintetben is megszilárdította. Bár az egyes német törzsek később is megtartoktták régi jellegüket, politikailag mégis már ekkor alakultak egységes nemzetté, s mostani nevük (deutsch, a VIII. sz.-ban fordul elő legelőször) is e korból ered: tehát a N-. nek mint nemzetnek, körülbelül 1110 éves multjuk van. E nép általános és közös faji jellegéről a sok keveréd és keresztezés miatt alig lehet szó, az É-i N. erősebbek és nagyobbak, mint a D-i N.; amazok inkább szőkék, ezek pedig rövid koponyájuk (brachidefalok). A N. elterjedését a legrégibb időktől követhetjük; a keltákat a római hódítás vagy kiirtotta vagy romanizálta: a germánokat ellenben soha sem tudta etnikus tulajdonságaiktól megfosztani. A népvándorlás a román népek megerősödését, s a germánok gyöngülését eredményezte, mert számos germán törzs (vandalok, Ny-i svévek, gepidák stb) tönkrement, egynémely pedig 8frankok, burgundok K-i és Ny-i gótok, longobardok stb.) más népekbe olvadt be. Nagy Kkároly ideje óta azonban a N. lassankint visszafelé nyomultak régi helyeikre, s ha ezeket nem is sikerült teljesen elfoglalniok, de legalább sűrüen betelepítették, nevezetesebb változásokat hoztak létre e telepítések történetében a tatárjárás, a német lovagrend harcai, a harmincéves háboru, a Hohenzollern-ház, Mária Terézia és II. József, Nagy Frigyes germanizáló törekvései stb., melyeknek nyomán a német elem és kultúra egyre jobban terjedt és nagyobb területeket foglalt el. Európa összel lakosságából több mint 16% a német, s ezek közé a hollandok és falmandok nincsenek beleszámítva. Magyarországba a vezérek s első királyok korában nagy számmal jöttek be a N., kiket, mivel iparos és kereskedő népek voltak, királyaink különös kiváltsággal ruháztak föl. A tatárjárás után szintén nagyobb tömegekben vándoroltak be a N. királyaink hivására, s leginkább Erdélyben (l. Szászok), meg a Szepességen telepedtek meg, hol virágzó városokat is alpítottak. A török hódoltság megzsünése után Budapest környékén, Tolnában, Baranyában, de legkivált az u. n. Bácskában is szorgalmas és munkás N. pótolták a hiányzó lakosságot. Európán kívűl legnagobb számmal vannak a N. az É.-amerikai Egyesült-Államokban, hol a lakosságnak közel egy negyede német erdetü; sok még a német Amerika egyéb vidékein is (űargentina, Brazilia, Chile stb.), meg újabban Afrikában és Ausztráliában is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is