Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Németek isk... ----

Magyar Magyar Német Német
Németek isk... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Németek iskolaügye (Mo.-on)

Mo.-on a német nemzetiség megjelenése az áll.-alapítás idejétől kezdődött (Gizella királyné bajor kíséretével), és több hullámban tartott a bevándorlás egészen az I. vh.-ig. A különböző időszakokban kialakult nagyobb településrégióik népessége részben az eredet szerint kapott különböző elnevezést (cipszerek, szászok, svábok, poncichterek). A legnagyobb betelepítési hullám a török kiűzése után, főleg Mária Terézia uralkodása alatt zajlott le az elnéptelenedett dél-dunántúli, bácskai és bánáti vidékeken (svábok).A németek iskolaügyében mérföldkövet jelentett a XVI. és XVII. sz. időszakában a reformáció hatására kiépült isk.-hálózat, melyben kezdetben a protestáns német pedagógus, Sturm, majd Comenius módszereit alkalmazták. A XVII. sz. első felében, a német katolicizmus térhódításával főleg a nyugati országrészben az oktatás a jezsuiták és a piaristák isk.-iban összpontosult. XVII. sz. folyamán Mo.-ra telepített ?sváb? németek a m. közegbe kerülve m.-osodni kezdenek. A pesti, budai, soproni, pozsonyi, szepességi német városi polgárság öntudatosan vallotta magát mo.-inak. Az erdélyi szászoknál más volt a helyzet. II. József 1784. évi nyelvrendelete a német nyelvet tette hiv.-sá Mo.-on az addigi latin helyett. Ez kedvezett nekik, és erősítette saját, szász népességtudatukat. A XIX. sz. első felében tovább bővült és erősödött az erdélyi szász isk.-rendszer a népisk.-któl a középfokú tanint.-eken át a felsőokt.-ig.Az 1844. évi II. tc. tannyelvre vonatkozó rendelkezései, főleg a 9. §, mely szerint ?? az ország határain belüli isk.-kban közokt.-i nyelv a m. legyen?, veszélyeztették a nemzetiségi nyelvű oktatást. Az okt.-i nyelv szabályozását az 1868-as XLIV. sz. törv. tartalmazza, mely a 17. §-ban az isk.-k anyanyelvi okt.-ról, a 19. §-ban pedig az egy.-eken nemzetiségi tanszékek létrehozásáról rendelkezik. Az Eötvös-féle népisk.-i tv. lehetővé teszi az anyanyelvi okt.-t, amennyiben a községben használatos nyelv, a többnemzetiségű községben, pedig a nyelvokt. megszervezésére segédtanítók alkalmazását engedélyezi. Ennek ellenére a századfordulóig több mint 300-zal csökkent a német isk.-k száma. Az 1899/1900. tanévben 157 német tannyelvű és 713 m.?német vegyes isk.-ja volt a hazai németségnek. Míg az alsófokú oktatásban a német nyelv még domináns szerepet kapott, addig a középfokú isk.-i csak az erdélyi szászoknak voltak (6 polgári, 8 gimn., 2 tanítóképző int.). Trianon előtt kb. 2 millió volt az akkori Mo.-on a németek száma. Nagyobb részük az elcsatolt területeken élt, Mo.-on lélekszámuk kb. 500 ezerre változott. Az 1923. évi népisk.-i oktatásról szóló rend. a nemzetiségek lakta községekben létesíthető el. isk.-knak három típusát vezette be. Az A típusú isk.-ban a tannyelv a nemzetiség anyanyelve volt, a B típusúban fele-fele arányban m., ill. nemzetiségi, a C típusúban a tannyelv m., a nemzetiségi pedig kötelező tantárgy volt. A kisebbségi népisk.-k közel 80%-a egyházi fenntartású volt, s ezekben az egyházi főhatóság szabta meg a tanítás nyelvét. A német nemzetiség népisk.-inak közel 75%-a volt C típusú. Az 1935-ben kiadott új kisebbségi népisk.-i rend. egységes, vegyes tannyelvű okt.-t írt elő. Ennek következtében a C típusú nyelvoktató isk.-kat mindenütt vegyes tannyelvűvé kellett volna átalakítani az 1938/39. tanévig, s erre az egyházi isk.-fenntartókat is felszólították. 1940-ben a Volksbund (a mo.-i németség fasiszta befolyás alá került kulturális szervezete) jogot szerzett arra, hogy olyan isk.-kat létesítsen, amelyekben csupán kötelező tárgy a m. nyelv. Ezektől az isk.-któl eltekintve a németség isk.-i a m. közokt.-i rendszer részei voltak. A Volksbund a II. vh. éveiben 3 polgári isk.-val (Hidas, Németbóly, Baja) és 2 gimn.-mal (Bp., Pécs) rendelkezett.1939-ben Bp.-en megnyílt a M. Kir. Németnyelvű Tanítóképző-líceum. 1941-ben egy újabb kisebbségi népisk. rend. visszatért az 1923. évi rendelkezés három isk.-típusához. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a vegyes tannyelvű isk.-k többnyire nyelvoktatókká estek vissza, míg a német községekben az A típusú isk.-k erősödtek.A II. vh. után, 1946-ban kiadott min.-i rend. szerint a nemzetiségi hovatartozást feltüntető adatok alapján, ha van legalább 15 egyazon nemzetiséghez tartozó tanuló, akkor bevezethető a nemzetiségi oktatás. A hazai németség azonban a II. vh.-t követő megtorlások után csak 1949-ben, ill. 1950-ben kapta vissza m. áll.-polgárságát. Így csak az 1951/52. tanévtől kezdődhetett el a német isk.-hálózat kiépítése.Az 1955/56. tanévben 107 német nemzetiségi isk. volt Mo.-on. 1956-ban Pécsett megalakult a ped.-i főisk.-n a német nemzetiségi tanszék, és három német nemzetiségi gimn. működött (Bp., Pécs, Baja). 1968-ban létrejött a műv. min.-ban a német nemzetiségi oszt. Ez gyorsította a német isk.-k és óv.-k szervezését. 1974-től jelentős segítséget nyújtott a németek iskolaügyéhez az NDK, majd az 1992-ben megkötött áll.-szerződés alapján az egyesült Németo. ad jelentős támogatást ösztöndíjak, eszközök, vendégtanárok révén. A németség ma legnagyobb számban Dél-Mo.-on (Baranya, Bács, Tolna), Bp.-en és környékén, Nyugat-Mo.-on (Fejér, Veszprém m.) él, elszórtan Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés m.-ben. Tanítási nyelvű ált. isk.-i nincsenek (1996), noha a nemzetiségi okt.-ban részt vevő tanulók száma megkétszereződött. Figyelemre méltó azonban a kétnyelvű okt., valamint a gimn.-ok, szakközépisk.-k térhódítása. Az 1995/96. tanévi statisztikai adatok szerint 220 német nemzetiségi óv., 261 isk. (214 nyelvoktató, 47 kétnyelvű), 9 gimn. és szakközépisk. áll a hazai németség rendelkezésére. Tanulói létszámok 1993/94. 1994/95.1995/96. ált. isk. 39 260 40 24041 029 középisk. 350 13001372 Ped.-képzés folyik 3 óvónőképzőben (Baja, Sopron, Szekszárd), tanító-, tanárképzés 4 főisk.-n (Baja, Bp., Esztergom, Szeged) és 3 egy.-en (Bp., Pécs, Szeged).

Kerner Anna?Manherz Károly

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is