Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Németh... ----

Magyar Magyar Német Német
Németh... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Németh

1. Antal (bejczi), pedagogus, kir. főigazgató, szül. Beicen (Vas 1838 jan. 17. A középiskolai tanulmányokat a szombathelyi, győri, nagszombati, esztergomi gimnáziumokban végezte. A tanári pályára a budapesti egyetemen készült elő s ugyanott tette le a tanári vizsgálatot. Azután a még akkor német tannyelvü budai főreáliskolában alkalmazták. Itteni állomását 1861 hagyta oda s a budai főgimnázium helyettes tanára lett, de még ugyanebben az évben a pozsonyi főgimnáziumhoz tétetett át. 1864 rendes tanárrá nevezték ki s mint ilyen működött 1872-ig, mikor Esztergom, Komárom, Győr vármegyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1878. pedig a győri tankerület főigazgatójává tették, 1884-ig a győri, soproni, pécsi tanítóképzők felügyeletét is rábizván. 1884 aztán addigi tankerületét a miniszter kettőre, a győri és pécsi kerülere osztotta fel s neki a győri keületet adta. Mint tanfelügyelő s főigazgató sokat tett a tanügy emelésére s e melett az egyesületi életet is virágzóvá tette. A tanügy terén szerzett érdemeiért kir. tanácsosi címet kapott. Önálló munkái: A pozsonyi elemi iskolák, Ewas über unser Schulwesen; Történeti zsebszótár (Pozsony 1867); Sokrates (u. o. 1869); Mikor remélhetjük népnevelésünk előmenetelét? (u. o. 1872); Az öngyilkosságról (Esztergom); Magyar-latin és latin-magyar zsebszótár (u. o.); Kairói lázadás (németből, u. o.) stb.

2. N. Albert, volt országgyülési képviselő és szabdsághős, szül. Heves vármegyében 1820., megh. Puszta-Császon 1887 máj. 28. Filozofiát és jogot tanult Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben; 1840. ügyvédi vizsgát tett s Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844. Heves vmegyében szolgabiró volt, s az 1848-iki országgyülésre megválasztatván, a szélső baloldalhoz csatlakozott, majd maga is katonának állt a 17-ik huszárezredbe és Dembinszky, Guyon, utoljára pedig Perczel hadosztályában szolgált. A világosi fegyverletétel után besorozátk Wallmoden gróf ezredébe, de ez hazabocsátotta N.-et, ki hevesi jószágára ment gazdálkodni. Az 1861-iki országgyülésre megválasztották képviselőnek, s ekkor a határozati párt hvie volt; mint izgatót több ízben elfogták s 1864. négy hónapra be is börtönözték Pesten. Kiszabadlulva, a kiegyezés alatt vezérszerpet játszott a hevesvármebyei ellenzék sorában, s midőn a forrongó vmegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, N. és három társa ellen fölségsértési és hűtlenségi pert indítottak. Fölmentetvén, mindannyiokat nagy lelkesedéssel választották meg képviselőnek, mire kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vmegyéből. 1871. fia, Albert halála annyira megrendítette n.-et, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de midőn 1873. Hódmező-Vásárhely újra megválasztotta képvisleővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig hive maradt.

3. N. Imre (nyéki), miniszteri tanácsos, szül. Aradon 1839., megh. Budapesten 1895 jan. 20. Tanult Pozsonyban és Bécsben. 1867. A földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériumba lépett. Gorove István az elnöki titkár teendőivel bizta meg, majd őt bizták meg az 1873-iki bécsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának a rendezésével. A következő évben már miniszteri tanácsos volt és mint ilyen az elnöki osztályt vezette; 1882. a fiumei magyar királyi tengerészeti hatósághoz osztották be, amely hatáskörében 1886-ig működött. Ekkor a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi muzeum élére állította. E minőségben szervezte és berendezte az új és modern intézetet s ennek keretében ő honosította meg a szakkiállításokat (bőr-, agyag-, üvegipar stb.). 1893. Kinevezték az ezredéves kiállítás igazgatójává. Lázasan, megfeszített erővel fogott a munkához, az első szervezési munkálatokat ő vezette s a kiállítás sikerének alapját ő vetette meg. Számos magas kül- és belföldi rendjelnek volt a tulajdonosa.

4. N. Imre Gellért, kat. áldozópap, egyházi, köz- és mezőgazdasági iró, szül. Pápán 1859 okt. 15. Belépvén a szt. Ferenc-rendbe, a bölcsészetet nagyszombatban, a teologiát Pzsonyban végezte. Pappá szentelték 1882 jul. 26. A rend számos konventjében hosszabb ideig mint hitszónok működött. 1849. felvétetett az esztergomi főegyházmegyébe. Mint teologus foglalkozott irodalommal. Számos a Jó Pásztorban, a Hitvédelmi Folyóiratban, a Népiratkákban, a Téli Estékben megjelent szentbeszédein, elbeszélésein, apologetikus dolgozatain kívűl szerkesztette az Oktató Népkönyvtár havi folyóiratot, melyben Stolz Albán német népiró számos művét népies magyarságu fordításban adta ki. 1892. Lepsényivel megindította a Magyar Néplap politikai kat. hetilapot, 1849. Krestan címen tót nyelven és 1896. Christliches Volksblatt címen német nyelven. N. főképen a köz- és mezőgazdaági téren működik. 1894. megalapította mint a Magyar Néplap melléklapját a Mezőgazda c. hetilapot, melyet Botos ispán név alatt szerkeszt. Ebben jelent meg Komlótenyésztés c. nagyobb munkája.

5. N. János (nyéki), királyi ügyigazgató, szül. 1741., megh. 1795. Már 1787. királyi táblai ülnök volt, azután királyi ügyigazgató lett, s mint ilyen 1794. a Martinovics s társai elleni hires felségsértési ügyben rendkivüli szigorusága, terrorizmusa s a törvényes formák mellőzése által, melyben az akkori szolgalelkü, s a francia forradalom szörnyüségei által megrémített konzervativ és arisztokratikus érzelmü birák s a parancsszóra cselekvő vádhatóság egyetértettek, az igazság és törvényesség barátainál rossz nevet s átkos emlékezetet szerzett magának. L. Martinovich.

6. N. János (dömötöri), királyi ügyigazgató, szül. Kiskunyomban (Vas) 1750 jun. 24-én, megh. 1829 dec. 1820. királyi táblai ülnök, kamarai tanácsos s királyi ügyigazgató volt. Ő volt az, kinek tanácsa a meg nem tartott orszggyülések s törvénytelen adó- és ujonckivetés és e miatt kitört országos felháborodás és elkeserdés szomoru idejében(1823) a fejedelem által kéretvén, hóna alatt a Corpus Juriusszal jelent meg Ferenc császár előtt, s mint királyi ügyigazgató s a törvények hivatalos őre, ezekre hivatkozva, protestált a törvénysértések ellen, s ezen bátor és férfias őszintetségével nemcsak meg nem sértette a bécsi tanácsosok által tévútra vezetett királyt, sőt annak nagyrabecsülését érdemelte, s a hétszemélyes tábla birájává s királyi tanácsossá neveztetett ki.

7. N. Péter, a királyi Kuria birája, szül. Temesvárt 1851 jul. 20. Középiskoláit ott és Budán végezte, a jogot Budapesten hallgatta. 1872. A budapesti királyi táblánál joggyakornok, 1874. köz- és váltóügyvéd, 1875. a közalapítványi királyi ügyigazgatóságnál, ez év végén az igazságügyminisztériumban segédfogalmazó, 1878. u. o. fogalmazó, 1881. budapesti királyi táblai pótbiró, 1887. u. o. rendes biró, 1892. kuriai biró, előadó a büntető szakosztályban és szabazásra külön feljogosítva a polgári szakosztályban is. 1883 óta a budapesti egyetemnél fennáló jog- és államtudományi vizsgálati, 1886 óta a budapesti ügyvédvizsgálati és 1891. A kormány által meghivatott az állandó országos kongua-bizottságba. Nemzeti és kulturális célokat felkaroló több társaság tagja. 1887 óta a vöröskereszt-egylet megbizottja, 1893 óta a Szent-László-társulat alelnöke. 1873. megkezdett irodalmi munkásságát leginkább az időszaki sajtóban fejtette ki. Főleg a polgári eljárás és büntető jogról irt tanulmányokat a szaklapokba; hozzászólt igazságügypolitikai kérdésekhez a fővárosi napi lapokban, különösen egyes igazságügyi törvények megalkotása alkalmával. 1877. a Pester Lloydban a külfölddel ismertette a büntető törvénykönyv javaslatát 15 cikkben. 1880. alapította a maig fennálló Büntető jog Tára c. jogi heti lapot, mely 1884 óta a polgári joggal is foglalkozik. Jelenleg egész irodalmi tevékenységét ezen folyóiratban a judikatura kiritkai ismertetésére fodítja. Önálló művei: A váltó-eljárás (1876); A gyámság és gondnokság (1877); Magyarország Szt. László király idejében (Jogtörténelmi Tan. 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is