Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Németh Lász... ----

Magyar Magyar Német Német
Németh Lász... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Németh László

(Nagybánya, 1901. ápr. 18.?Bp. 1975. márc. 3.): orvos, író, műfordító, publicista, kritikus, Kossuth-díjas (1957). Egész életművére jellemző volt közvetlen és közvetett kapcsolata a ped.-val. 1925?1943 között több bp.-i isk.-ban isk.-orvos volt. A Medve utcai polg. isk.-ban végzett orvosi, szociológiai jellegű tapasztalatainak, empirikus vizsgálatainak következtetéseit tanulmányban foglalta össze (1937). A harmincas évektől kezdve számos elemzést jelentetett meg okt.-pol.-i, isk.-i tartalmi kérdésekről. Egyik közp.-i témája a közös, általános műveltség és a művelődés volt. Ez szerinte fontosabb a képzettségnél, s ?az ált. nem sokfélét, hanem összefüggőt jelent, s a műveltség nem hátunkra vett terhet, hanem aktív erőfeszítést? (1931). Egyik kezdeményezője volt 1940-ben a hódmezővásárhelyi tanyai tanulók otthona fejlesztésének. Működését anyagilag is támogatta (Cseresnyés c. drámájának tiszteletdíját a koll.-nak adományozta, s az intézmény 1942-ben ezért vette fel a Cseresnyés otthon nevet). A háború éveiben sokat foglalkozott lányai nev.-ével, oktatásával. Tapasztalatait hasznosítva a taníthatósággal, a gyermeki tanulás sajátosságaival, a tananyag elrendezésével kapcsolatos nézeteit a Lányaim c. kötetben írta meg (1943). A háború után Illyés Gyula felkérésére A tanügy rendezése c. tanulmányában foglalta össze javaslatait a hazai okt.-ügy átalakításáról. Az általa felvázolt isk.-struktúra hatoszt.-os elemire épülő, ugyancsak hatoszt.-os, négyféle irányú (értelmiségi, ipari, mezőgazdasági, adminisztratív) középisk.-ból állt. 1945?1948 között kultuszmin.-i engedélyt kapott, hogy középisk.-i tanári képesítés nélkül a hódmezővásárhelyi ref. gimn.-ban a m. és tört. tárgyakat tanítva kísérletképpen a gyakorlatban is kipróbálhassa ped.-i elképzeléseit. Két fő kérdésre keresett választ: a) áthághatatlanok-e a szakadékok a tud.-ok, ill. a tantárgyak között? b) megteremthető-e újra az elemeire széthullott világkép egysége, a ?világteremtő enciklopedizmus?? ? Munkája során arra törekedett, hogy ?az isk. ?egy mesterségesen előállított, összevont életrend legyen?, ahol minden testi és szellemi foglalkozás találkozót ad, hogy az ifjút nevelje? (1965). Ennek szellemében alakította ki a tantárgyak összevonását, ?a tananyag testvériségét?, a ?tantárgykombinátokat?. Ezek a következő összetevőkből álltak: a) tört., m.-ságismeret, irodalomtört.; b) term.-ismeret, egészségtan, biológia; c) matematika és alkalmazásai; d) idegen nyelvek. Ezekhez lényegesnek tartotta a tömör, alapismereteket, vonzó, további búvárkodásra serkentő antológiákat tartalmazó tkv.-eket. Maga is készített, ill. elkezdett írni ilyeneket (1962). Hódmezővásárhelyi tanításáról mindig szívesen beszélt, emlékezett meg (Kossuth-díját a gimn.-nak adományozta). Országos hírű íróként is szívesen nyilatkozott, publikált ped.-i kérdésekről. ~ egész életműve is lényegében ped.-i célzatú. Szolgálta, hirdette, ábrázolta a nemzeti elhivatottságot, ?a minőség forradalmát?, a problémaérzékenységgel, a szellemi nyitottsággal, áttekintőképességgel párosult, világképteremtő műveltséget, az erkölcsi, esztétikai, tud. értékeket, a kísérletező kedvet, a kíváncsiságot, az ember belső építkezését, amely feltétele a m.-ság felemelkedésének is. ? M. Új enciklopédia (1931). in: Európai utas. Bp. 1973. 510?521.; A művelődés reformja (1935). in: Kiadatlan tanulmányok. I. Bp. 1968. 436?445.; A Medve utcai polgári (1937). Bp. 1943.; Lányaim (1943). Bp. 1962.; Kiadatlan tanulmányok. I?II. Bp. 1968.; Negyven év. Bp. 1969.; A kísérletező ember (1962). Bp. 1973.; Sajkódi esték. Bp. 1974.; Megmentett gondolatok. Bp. 1975.; Pedagógiai írások. (Vál., előszóval, jegyzetekkel ellátta Fábián E.) Bukarest, 1980.

Ballér Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is