Németújvári glosszák

kézirati nyelvemlék egy 1470-ből való latin szentbeszéd-gyüjteményben, melyet a németújvári Ferenc-rendi kolostor könyvtárában Fejérpataky László történettudósunk 1883. fedezett föl (ki is adta ugyanazon évben a M. Könyvszemlében). A szentbeszéd-gyüjtemény magyar papok számára készült s azért névtelen irójuk célszerünek látta a szöveg némely szavai és kifejezései után egyfolytában a megfelelő magyar kitételeket is odavetni, hogy a prédikátor munkáját a magyar szónoklatra való előkészülésben megkönnyítse. Ezek az u. n. szövegközi jegyzetek. Később a kódex valamelyik használója, de irásából és a nyelvből itélve még szintén XV. századi kéz, a szók fölé s a lapszélekre jegyezgetett ilyes kisegítő értelmezéseket. Ezek az u. n. sorközi és lapszéli jegyzetek, melyek az első kéztől, a kódex irójától eredőket számra nézve jóval felülmúljják. V. ö. Zolnai, Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás korági (1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon