Nemez

laza, azaz fonatlan gyapjuból, esetleg más állati pehelyszőrökből készült összefüggő anyaghalmaz. A gyapju, a juh velőmentes pehelyszőre, mivel szaruanyagból áll, meleg-nedves állapotban idomítható; ha tehát meleg-nedves állapotban sulykosítva lesz, összekúszálódik s kiszáradva, kúszált helyzetét megtartja s ezt N.-nek mondják. A felszőrökben nagy méretü velőrétegek vannak; a velőréteg a szaruanyagot idomíthatatlanná teszi, a felszőrök tehát nem nemezíthetők. Más állatok pehelyszőreiben részben folytonos, részben szakaszos velőrétegek vannak, részben pedig velőmentesek. A velőmentes pehelyszőrök épp ugy nemezíthetők, mint a gyapju, igy tehát a teve pehelyszőre, amely velőmentes, szintén jól nemezíthető. A folytonos velőréteggel biró pehelyszőrök nem nemezíthetők, igy tehát a farkas pehelyszőre épp ugy nem nemezíthető, mint a nyul pehelyszőre, mert ez is velős. A szakaszos velőt tartalmazó pehelyszőrök, főleg ha a velőréteg apró részekre szakadt, jól nemezíthetők. Szakaszos velő van a macska pehelyszőrében, miért is ez elég jól nemezíthető.

Az iparban sokszor oly pehelyszőrökből is szokás N.-t gyártani, amelyekben természetes állapotukban folytonos velő nincs, igy p. a nyulszőrből. Ily pehelyszőrök azonban csak akkor válnak nemezíthetőkké, ha a velőréteg folytonosságát mesterséges úton megszüntetik. Nyulszőröket e célból oly csávával szokás kezelni, amely salétromsavból, kevés arzénból és 10-15 % kénesőből áll. E csáva hatása folytán a pehelyszőr duzzad s a velőréteg számos kis részre szakad. A nemezítés legnagyobb mértékben a kalapiparban nyer alkalmazást (l. Kalap). N.-ből szövetekhez hasonló kelméket is gyártanak, még pedig olyképen, hogy a gyapjut kártolják, ebből nagyobb méretü lapokat (bundákat) készítenek, amelyeket számos lassan forgó és tengely-irányban rezgő hengerpárok behatásának vetnek álá, eközben azonban meleg szappanlével is permetezik s igy a gyapjuszálak meleg-nedves állapotban összekúszálódnak, azaz nemezednek. Az ily úton nyert N.-kelmét tartósságának fokozása céljából ritka szövésü pamutszövettel is szokás bélelni; e célból a ritka szövésü pamutkelmét két vékony gyapjubunda közé helyezik el s igy vetik alá a rezgő hengerek behatásának. A hengerek behatása folytán a két gyapjuréteg szálai a pamutszövet hézagain át összekúszáldónak s maguk közé zárják a pamutszövetet, amely a kelme tartósságát lényegesen fokozza.

Forrás: Pallas Nagylexikon