Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nemzeti ala... ----

Magyar Magyar Német Német
Nemzeti ala... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nemzeti alaptanterv

NAT: a m. közokt. tartalmi szabályozásának az 1993. évi közokt.-i tv. ill. 1995. évi módosítása alapján a 130/1995. (X. 26.) Korm. rend.-tel elfogadott alapdokumentuma. A tankötelezettségtíz évf.-ára megállapítja a nevelő és oktató munka minden hazai isk. számára előírt közös követelményeit. Nem ttv. a szó hagyományos értelmében, mivel nem ír elő tantárgyakat, óraszámokat, évf.-onkénti elrendezést. Az oktatás tartalmát ui. a 4., a 6., a 8. és a 10. évf.-ok befejezésére feldolgozandó műveltségi területenként adja meg. Alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok és a tkv.-ek, valamint az alapműveltségi vizsga követelményeinek a kidolgozásához. A dokumentum I. fejezete a Nemzeti alaptantervnek a kötelező oktatás tartalmi szabályozásában betöltendő szerepével foglalkozik. Kiemeli azokat az alapértékeket, amelyekre a követelményrendszer épül (a demokrácia, a nemzet, az európai humanizmus, az emberiség közös, ált. értékeit). Hangsúlyozza az egységes alapokon nyugvó differenciálás érvényesítését, a tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató ped.-i folyamat megalapozását. Meghatározza a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeit (anyanyelv és irodalom; élő idegen nyelv; matematika; ember és társ.; ember és term.; Földünk és környezetünk; művészetek; informatika; életvitel és gyakorlati ismeretek; testnevelés és sport). A helyi ttv.-ek számára ezekhez hozzávetőleges arányokat is körvonalaz. Kiemeli azokat a közös követelményeket, melyek áthatják az isk.-i oktatás egészét (hon- és népismeret; kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz; környezeti nev.; kommunikációs kultúra; testi és lelki egészség; tanulás; pályaorientáció). Felvázolja a kötelező oktatás időszakára jellemző tanulói életkori jellemzőket. Értelmezi a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerét, annak struktúráját. Hangsúlyozza a Nemzeti alaptantervnek a helyi ttv.-ekben történő alkalmazását. Tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának, valamint a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók nev.-ének és oktatásának sajátos elveit. Végül eligazítást nyújt a Nemzeti alaptanterv hatálybalépésére vonatkozóan. A Nemzeti alaptanterv második fő fejezete (?Követelmények?) műveltségi területenként és részterületenként ált. a következő felépítést követi: a) alapvető célok, feladatok ; b) közös, ált. fejlesztési követelmények az 1?6. és a 7?10. évf.-okon; c) az egyes kiemelt évf.-ok végére megvalósítandó, a fő és részterületekre lebontott részletes fejlesztési követelmények. Az utóbbiak három, egymással szoros összefüggésben álló területen kerülnek meghatározásra: tananyag; fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek); a tanulók tudásához, ismeretszerzéséhez, továbbhaladásához, tanulmányaik folytatásához elengedhetetlen minimális teljesítmények. A Nemzeti alaptanterv bevezetését követő harmadik év (1998) szept. 1-jétől lép hatályba. Addigra az isk.-knak ki kell dolgozni ped.-i programjukat. Közp.-ilag meg kell határozni az alapműveltségi és az érettségi vizsga tartalmát, követelményeit. Ki kell alakítani a helyi ttv.-ek kidolgozását segítő ttv.-ek, tantárgyi programok, tkv.-ek és más taneszközök választékát, a ped.-i tanácsadó hálózatot. A ped.-ok képzésének, továbbképzésének reformjában is számításba kell venni a Nemzeti alaptantervot. A dokumentum érvénybe lépésekor lehetőség nyílik a tapasztalatokat hasznosító esetleges módosításokra. Később is szükség lehet a Nemzeti alaptantervnek az eredmények ellenőrzésére, értékelésére épülő korrekciójára.

Ballér Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is