Nemzeti díj
(jelenleg Egyesített nemzeti-hazafidíj), egy angol mérföldes
(1600 m.) verseny a budapesti pályán tavasszal; értéke jelenleg 20,000 korona a
győztesnek, 3000 korona a 2-ik beérkezőnek. Csak Magyarországon ellett és
nevelt 3 éves mének s kancák futhatnak érte. Már 1 éves korában kelvén a csikót
nevezni: egyike ez ama tenyészversenyeknek, melyekben (a megelőző 2 éves
versenyekben már tájékozás nyeretvén a csikók képességéről) csak a jobbnak
bizonyultak mérkőznek. A díjat már 1827-28 körül kezdék alapítani, s eredetileg
ugy volt, hogy a N.-ra magyarországi főurak irtak alá (200-500 arany
alapítványokat), a hazafi-díjra pedig erdélyiek, hogy ezek évi kamatai (akkor
még 5-6 % aranyban) e célra fordíttassanak. A N. eleinte a mének, a hazafi-díj pedig
kancák számára volt s értékük 300 és 150 arany körül állt. Mióta a budapesti
versenyek új pályáján a totalizatőr működik s ennek fölöslege a lótenyésztés
nemesítésére foríttatik: a többi közt (mert 6-7 ily alapítvány van) a N.
egyesíttetett a hazafi-díjjal s még meg is toldották az évi jövedelemből, a
hazafidíj helyett pedig kancák számára egy külön 15,000 frankos díj
szerveztetett 2000 méterre. A tenyésztésben egy nemzeti v. hazafi-díjat nyert
lovat természetesen nagyra becsülnek, s régebben a N. a bécsi Trial-Stakes
mintegy ujjmutatás volt a Derby megnyerhetésére. Legújabban azonban a (1890
óta) Budapesten alapított alagi díjat (20,000 korona, 3000 és 1000) helyesebb
mértéknek tartják, mert ennek távolsága már 2000 m. s igy megközelíti a Derbyét
(2400 m.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|