1827 ápr. 24. pendítette meg Széchenyi István gróf azt az eszmét, hogy a közművelődés, közhasznu eszmecsere és kellemes társalgás előmozdítása céljából egyesület alkottassék. Az eszme köztetszéssel találkozott s pár nap alatt 108-an jelentkeztek a tervbe vett egyesület tagjaiul. Ugyanazon év jun. 10. tartotta a N. alakuló ülését a Dorottya-utcai (most 5. sz.) Fogel-féle házban, melynek egész első emeletét kibérelte. Az alakuló ülésen Széchenyi gróf ajánlatára Brudern József báró elnökölt s a jegyzőkönyvet Döbrentey Gábor vezette. Széchenyi ez ülésen mint előadó szerepelt, kinek lelkes beszéde után a kaszinó megalkotását elhatározták. Az alakuló ülés napján már 175-re emelkedett a tagok száma; 1830-ban 352, 1840-ben 466, 1850-ben 445, 1860-ban 474, 1870-ben 744, 1880-ban 716, 1890-ben 719, 1895-ben pedig 723 tagja volt a kaszinónak; köztük Alber Edward walesi herceg angol trónörökös és Jenő királyi herceg mint tiszteleti tagok, Rudolf királyi herceg osztrák-magyar trónörököst is tiszteleti tagjai közé sorozta a kaszinó, ki 1889-ben a walesi herceggel együtt életnagyságu arcképével ajándékozta meg a N.-t. A N. minden arisztokratikus szinezete mellett is osztály - vagy pártkülönbséget nem ismer. A felvétel kellékei tisztesség, műveltség, feddhetetlen jellem s önállóság.

A N. 69 éves multja alatt a nemzeti és hazafias érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt résztvett s bár az egyesek és magánosok nyomorának enyhítését saját külön egyleti céljai feláldozásával nem vonhatja feladatai körébe, országos és közcélokra nem szokott fukarkodni filléreivel. Az 1848-49-iki szabadságharc is a nemzeti törekvések pártján találta a N.-t, s midőn a kormány áldozatra szólította fel a hon lakosait, a N. is sietett összes arany-s ezüstnemüit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20,000 pengő frtnyi vagyonát önkéntes hazafiui áldozatul a haza oltárára letenni; hasonlókép járt el a szegedi árviz alkalmával. Legutóbb 1896 jan. 22. tartott közgyülésén Magyarország ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése s a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10,000 frtos alapítványt tett, azt 14 hazai kulturegylet között felosztotta.

A N.-nak már alapításától kezdve az volt legfőbb törekvése, hogy saját otthonnal birjon, mely egyedül és kizárólag az egyesület céljait szolgálja; ez az óhaja csak 1871. valósulhatott meg, midőn Szapáry Antal gróf igazgatói működése alatt jelenlegi palotáját (Kossuth Lajos-utca 5. szám) megvásárolta. Eme palota megvételével a a kaszinóra nézve egy új korszak vette kezdetét: az egylet tagjainak szükséglete, kényelme, szórakozási eszközei kiváló figyelemben részesültek s a palota az egylet céljaira teljesen átalakíttatott, ugy hogy az európai kontinensen alig van klub, mely tagjainak annyi kényelmet és szórakoztató eszközt nyujtana, mint a N. Termei fejedelmi fénnyel vannak berendezve, olvasótermében 190 hazai és külföldi lap és folyóirat kinálkozik szórakozásul; könyvtára, melyre a kaszinó alapítása óta 170,000 frtnál többet fordított, több mint 30,000 kötetet tartalmaz, köztük számos könyvészeti ritkaságot; könyvtára gyarapítására évenkint átlag 1500 forintot fordít. Az évi tagdíj 120 forintban van megállapítva, s ezen felül minden tag fölvételekor egyszer s mindenkorra 200 frt felvételi díjat fizet. A kaszinó évi bruttó bevétele átlag véve meghaladja a 150,000 frtot, mivel összes szükségleteit fedezi, s ha fölöslege van, hazai kulturális célokra is juttat belőle.