Nemzeti őrsereg
az 1848. XXII. t.-c. rendelte alakítását, »a személyes és
vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása» érdekében, melyek fölött
való örködést az ország polgáraira bizta. A N.-be 20 éves koruktól 50 éves
korukig tartoztak mindazok, kik gazdai hatalom alatt nem állván, bizonyos
minimális birtokot (fél telket, 200 frt értékü házat) vagy jövedelmet (100 frt)
birnak. Kizárvák azok, kik rablás, lopás, csalás, hitszegés, gyujtogatás v.
gyilkosság miatt büntetve voltak. A N. lovas és gyalog seregre oszlott s
tisztjeit a kapitányig maga választotta, a magasabb tiszti állások betöltése
kinevezés útján történt. A N. tagjai a rendes katonaság hasonló fokozatu
tagjaival egyenlő ranguak, díjat azonban, mig csak helybeli szolgálatot
teljesítettek, nem kaptak, és rendkivüli eseteket kivéve, tulajdon községük
határain kivül szolgálatot tenni nem is tartoztak; a törvényben meghatározott
esküt tettek. A N. a minisztérium hatósága alá tartozott. Az 1867. XI. t.-c.
mindaddig, mig a törvényhozás a védelmi rendszer átalakítása és megállapítása
iránt határozna, a N.-ről szóló tövényt felfüggesztette; a véderőről szóló
későbbi törvényeink az intézményt nem elevenítették fel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|