Nemzeti őrsereg

az 1848. XXII. t.-c. rendelte alakítását, »a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása» érdekében, melyek fölött való örködést az ország polgáraira bizta. A N.-be 20 éves koruktól 50 éves korukig tartoztak mindazok, kik gazdai hatalom alatt nem állván, bizonyos minimális birtokot (fél telket, 200 frt értékü házat) vagy jövedelmet (100 frt) birnak. Kizárvák azok, kik rablás, lopás, csalás, hitszegés, gyujtogatás v. gyilkosság miatt büntetve voltak. A N. lovas és gyalog seregre oszlott s tisztjeit a kapitányig maga választotta, a magasabb tiszti állások betöltése kinevezés útján történt. A N. tagjai a rendes katonaság hasonló fokozatu tagjaival egyenlő ranguak, díjat azonban, mig csak helybeli szolgálatot teljesítettek, nem kaptak, és rendkivüli eseteket kivéve, tulajdon községük határain kivül szolgálatot tenni nem is tartoztak; a törvényben meghatározott esküt tettek. A N. a minisztérium hatósága alá tartozott. Az 1867. XI. t.-c. mindaddig, mig a törvényhozás a védelmi rendszer átalakítása és megállapítása iránt határozna, a N.-ről szóló tövényt felfüggesztette; a véderőről szóló későbbi törvényeink az intézményt nem elevenítették fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon