Nemzeti párt

az 1867-iki közjogi alapon álló ellenzéki párt. A párt neve eredetileg: közjogi alapon álló egyesült ellenzék v. mérsékelt ellenzék volt. Ez az egyesült ellenzék 1878. alakult és pedig részint azokból a képviselőkből, akik már a Deák-párt és a balközép fuziója alkalmával a Deák-pártból kiváltak és Sennyey Pál báró vezetése alatt külön pártárnyalatot alkottak, részint azokból a képviselőkből, akik később, nevezetesen a boszniai akkupáció és az Ausztriával létrejött második kiegyezés miatt váltak ki a szabadelvü pártból és a fuzió kormányával szemben ellenzéki álláspontra helyezkedtek. Vezérei Apponyi Albert gróf és Szilágyi Dezső lettek. Programmjának főbb pontjai: Ausztriához való viszonyunkban az 1867-iki kiegyezés által a nemzet részére biztosított jogok sértetlen fentartása, a pénzügyi bajok orvoslása és a közigazgatás korszerü reformja voltak. 1890. a kabinet újjáalakításakor Szilágyi Dezső igazságügyminiszterré neveztetett ki, az egyesült ellenzék pedig kizárólag Apponyi Albert gróf vezérlete alatt működött. 1891 végén az országgyülés feloszlatását megelőzőleg fejtette ki Apponyi Albert gróf a képviselőházban azt a programmot, melynek alapján a közjogi alapon álló egyesült ellenzék felvette a N. nevet. Ezt a magyar nemzethez intézett Szózatban proklamálta, melynek sarkelvei: nemzeti politika az 1867-iki kiegyezés alapján; a közös hadsereg kiegészítő részét tevő magyar hadseregben magyar katonai nevelés által a magyar szellem és hazafiui érzés ébren tartása; erős magyar államhatalom szervezése egyfelől, erőteljes nemzeti élet másfelől; a törvényhozás és a választási törvény, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, a szabadság és nemzeti erő biztosítékaival; nemzeti szellemben vezetett közoktatás; az ország önálló közgazdasági egyénítése az 1867-iki törvény valódi szellemében. A N.-nak két napilapja van: a Nemzeti Újság és a Budapester Tagblatt. - N. (német), l. Nemzeti szabadelvü párt.

Forrás: Pallas Nagylexikon