Nemzeti tornaegylet

neve a testi nevelés fejlesztése céljából már 1861. Bakody Tivadar dr. által kezdeményezett, de csak 1865 dec. 20. megalakult egyesületnek. Bakody az Orvosi Hetilap 1861-iki 15. számában Országos tesgyakorlat címen egy teljesen szakszerüen tartott, a mellett azonban valódi hazafiui lelkesedéssel irott cikkben a rendszeres testgyakorlásra hivta fel a közönség figyelmét. A felhivásnak lett is azonnal sikere, amennyiben maga Bakody Clair Ignáccal, a pesti testgyakorló intézetnek igazgatójával szövetkezvén, a művelt rendü fiatalság több tagját megnyerte céljának s a rendszeres testgyakorlás 1861-63-ig már oly lendületet vett, hogy 1863. már szükségét érezték annak, hogy az akkori helytartó tanácsnál egyesületté alakulásukat kérelmezzék, ami azonban csak 1865 végén sikerült, amikor is Pesti tornaegylet címet vett fel. Első elnöke Széchenyi Ödön gróf, második Szentkirályi Móric s a harmadik Matolay Elek volt. 1867. felvette magába a pesti testgyakorló intézetet s 1868. az önkéntes tűzoltóságot, amikor is torna- és tűzoltó-egylet lett belőle. 1868 óta egyúttal megkezdte a tornatanítóképző tanfolyamot is, amelyért évenként 5000 frt államsegélyt húz. Az egyesület célja nevelési tornászáz ápolása és fejlesztése, e végből felnőtteket, mint egyleti tagokat, továbbá közép- és elemi iskolai tanulókat osztályonként vagy csoportonként mint növendékeket (leányokat is) oktat a testgyakorlásban. Az egylet ügyeit a közgyülés, a tiszti kar és a 40 tagból álló igazgató választmány látja el. Az egyesület tagjai tiszteletbliek, rendesek és pártolók; az egyleti tagok száma az 1895-iki kimutatás szerint volt 558, a tiszta vagyon 90,979 frt. Az egyesület csarnoka, amelyet csak a lipcsei hires tornacsarnok halad tul nagyságra, Budapesten, a VIII. ker. Szentkirályi-utcában van.

Forrás: Pallas Nagylexikon