Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nemzetiségi... ----

Magyar Magyar Német Német
Nemzetiségi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nemzetiségi oktatás

oktatás

A nemzetiségi tanulók oktatása, kisebbségi oktatás: a nemzetiségi oktatás a nemzetiségi tanulók számára létesített intézményes nev.-okt., amelynek feladata, hogy szervezetten biztosítsa a nemzetiségi nyelv tanulását, a nemzetiségi tört., kultúra, hagyomány megismerését a közösségi identitástudat megőrzése, ápolása, erősítése mellett. Meghatározott okok, a jelentős eltérések, sajátosságok miatt a cigány tanulók oktatása hazánkban a többi nemzetiségtől eltér. A nemzetiségi oktatás a tágabb értelmű kisebbségi oktatás része, amely a nyelvi kisebbségeken kívül magában foglalja az etnikai, a vallási kisebbségeket, az emigránsokat is, sőt a legtágabb értelmezés szerint a fogyatékosok, vagy egyéb, kisebbségben lévő csoportok oktatását is (egyes országokban pl. a nőkét). A nemzetiségi oktatást minden országban alapvetően az ott érvényes jogrendszer határozza meg, helyzete az oktatási rendszerben sokféle.A nev. tört.-ében ill. a napjainkban létezők között nem mindegyik szolgálta és szolgálja a nemzetiség valóságos érdekeit. A szakirodalomban az 1970?80-as években lefektetett kétnyelvű isk.-i taxonómia szerint a valóságos, ill. a latens célok a következők lehetnek: egységesíteni v. ellenkezőleg, fenntartani a soknyelvű társ.-at; őrizni v. gyengíteni az etnikai, ill. vallási kötelékeket; közelíteni v. szeparálni a különböző szempontból eltérő csoportokat; elősegíteni az egyéni v. csoportos asszimilációt v. fordítva: az integrációt. A valóságos célokat alapos vizsgálattal lehet megállapítani. A nemzetiségi oktatás konkrét megvalósulásában sok tényező játszik szerepet:

pl. hogyan határozza meg az ország jogrendszere a nemzetiséget, a nemzetiségi jogokat; melyek a tört.-i előzmények; a nemzetiség az országon belül földrajzilag tömbben él-e vagy szórványban;

a társ.-i szervezettség milyen fokán állnak tagjai; milyen a többségi nemzettel való érzelmi, gazdasági, pol.-i viszonyuk, fenyegetettség esetén az asszimiláció vagy a szegregáció irányába mozdulnak-e; jelentősen eltérnek-e a többségtől gazdasági, műv.-i, kulturális, vallási stb. szempontból;

beszélt nyelvük mennyire alkalmas az országon belüli, kívüli, ill. a nemzetközi kommunikációra; van-e nyelvi anyaországuk, továbbá az földrajzilag hol van, s milyen a nemzetközi gazdasági-pol.-i hatása; a nemzetiség az adott területen őslakos-e v. bevándorló stb. A nemzetiségi oktatásra hatással van az okt.-pol. viszonya a nemzetállam, a pol.-i nemzet elméletekhez, ill. az, hogy milyen nemzet-, nemzetiségfogalmat tart irányadónak. A nemzetiségi oktatás az ország kisebbségi okt.-pol.-jának tükre. A legtöbb országban a nemzetiségi oktatás a többségi oktatástól alapvetően csak tannyelv ében tér el, máshol önálló isk.-hálózattal és ped.-i programmal rendelkezik (pl. Izrael). Ált. kötelező a többségi nyelv, ill. nyelvi közösségekben (pl. Belgium) a másik közösség nyelvének tanítása. Van olyan ország is (pl. Finnország), ahol a többség számára a kisebbség nyelvét is kötelező tanulni. A nemzetiségi gyermekek isk.-ztatása végigvonult a mo.-i és az egy.-es nev. tört.-ében, s ált. a kollektív jogok szellemében rendeződött el, ha a problémát éppen nem annulálták (nemzetiségi oktatás története). Hazánkban a nemzetiségi oktatás a m. okt.-i-nev.-i rendszer része. Megvalósulhat önálló oktatási intézményben, amelynek programja teljes egészében a nemzetiségi oktatást szolgálja, nem nemzetiségi isk.-val társ-, ill. tagintézményként, részben nemzetiségi jellegű intézményben, önálló oszt.-okkal vagy tanulócsoportokkal, illetve órakereten kívül, esetleg összevont évf.-okkal csatlakozóórában. Nemzetiségi oktatás az isk.-rendszer alap- és középfokán szerveződik. Az isk.-k meghatározó arányban önkormányzati fenntartásúak. A sajátos célok és követelmények teljesítéséhez, a működés feltételeihez az áll. emelt normatív támogatást nyújt. (még nemzetiségi pedagógusképzés, nemzetiségi tankönyvek.) A Nemzeti alaptanterv a nemzetiségi oktatás nak öt intézményes formáját írja le: az anyanyelvű, a kétnyelvű és a nemzetiségi nyelvet oktató. A cigány felzárkóztató és az interkulturális. még bolgár nemzetiségi oktatás, cigány felzárkóztató oktatás, görög nemzetiségi oktatás, horvát nemzetiségi oktatás, interkulturális oktatás, német nemzetiségi oktatás, nemzetiségi nyelvek oktatása, a nemzetiségi oktatás története, román nemzetiségi oktatás, szerb nemzetiségi oktatás, szlovák nemzetiségi oktatás, szlovén nemzetiségi oktatás.

Vámos Ágnes

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is