Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nemzetközi ... ----

Magyar Magyar Német Német
Nemzetközi ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nemzetközi oktatási statisztika

Nemzetközi szinten az UNESCO feladata az oktatási statisztikák begyűjtése. Az UNESCO statisztikai adatbankja a hatvanas évektől kezdve tartalmaz a beisk.-zással, tanárlétszámmal, isk.-zottsággal stb. kapcsolatos adatokat. Az UNESCOévente kiadja statisztikai évkönyvét, a nemzetközileg összehasonlítható oktatási adatok egyik elsődleges forrását. Az UNESCO-n kívül más szerv.-ek is közölnek oktatási adatokat, mint pl. az ENSZ Statisztikai Évkönyve, az OECD statisztikai kiadványai, vagy a Világbank jelentései. Habár a különböző szerv.-ek egymástól is igényelnek adatokat, és törekszenek a párhuzamosságok elkerülésére, a különböző forrásokból eredő adatok mégis gyakran nem konzisztensek és összehasonlíthatók. Az adatok ugyanis csak akkor lesznek összevethetők, amennyiben azonos elveken és definíciókon alapszanak. Éppen ezért rendkívül fontos az oktatási sztenderdek kialakítása. E munka egyik legnagyobb eredménye az oktatás nemzetközi besorolási sztenderdjeinek a kialakítása (ISCED ? International Standard Classification), amely sztenderdeket az 1975-ben megtartott Nemzetközi Oktatási Konferencia fogadott el. A másik eredmény az oktatási statisztika nemzetközi sztenderdizációjával kapcsolatos ajánlások kidolgozása, amit az 1958-as UNESCO-közgyűlés fogadott el, és amit 1978-ban módosítottak és igazítottak az ISCED-hez. Az ISCED-rendszer egyik nagy előnye, hogy az oktatási rendszereket meg tudja feleltetni egymásnak, és így megkönnyíti a különböző oktatási struktúrák összevetését. Az ajánlások koncepciókat, definíciókat, oszt.-ozási szempontokat tartalmaznak a népesség isk.-zottságáról, a beisk.-zásról, létszámadatokról, pénzügyi adatokról. Term.-esen ez nem jelenti azt, hogy az országok kicserélnék meglévő statisztikai rendszereiket, hanem csupán segíti azoknak a nemzetközi elvárások irányába történő fejlesztését. Az UNESCO statisztikái az egész világot átfogják, így összképet lehet alkotni az oktatásról. Ezen adatok alapján például kitűnik, hogy a föld népességének kisebb aránya volt írástudatlan 1990-ben (26,5%), mint 1970-ben (38,5%). Mindazonáltal a népességnövekedés miatt abszolút számuk megnőtt 890 millióról 948 millióra. Az írástudatlan népesség 75%-a 10 fejlődő országban található, köztük a nők aránya sokkal magasabb, mint a férfiaké. Az oktatási rendszerek egy másik alapvető mutatója a beisk.-zási arány. Ez vonatkozhat egy bizonyos oktatási szinten való beiskolázási arányra, vagy egy bizonyos koroszt. beisk.-zására. Az alapfokú oktatás bruttó beisk.-zási aránya például az alapfokon tanulók összlétszámát vetíti rá a megfelelő korú koroszt. összlétszámára. Ez az arány akár a 100%-ot is meghaladhatja, amennyiben a normális korúaknál fiatalabbak vagy idősebbek nagy számban vannak jelen a rendszerben. Szűkebb kört von be az elemzésbe, viszont annál alaposabb és megbízhatóbb adatokat közöl az OECD okt.-üggyel foglalkozó szakintézménye, a Centre for Educational Research and Innovation a fejlett országok oktatási rendszereiről. E szervezetnek többek közt feladata az OECD okt.-statisztikai adatbázisának fenntartása és fejlesztése, valamint nemzetközi mutatók kidolgozása az oktatási rendszerek hatékonyságának értékeléséhez. Az OECD 1978 óta végez közös oktatási adatgyűjtést az UNESCO-val és az EUROSTAT-tal, amely kiterjed az oktatás finanszírozási és létszámadataira a tanulók, a ped.-ok és az intézmények vonatkozásában. Az OECD munkaügyi, képzettségi, felnőttokt.-i és migrációs adatbázisai ugyancsak tartalmaznak az oktatási rendszerek kimeneti oldalára vonatkozó adatokat. Az oktatás eredményességét és körülményeit vizsgálják az International Association for the Evaluation of Educational Achievement kutatások. Ezek egyesített adatbázisa az oktatási rendszerek hatékonyságának elemzését teszi lehetővé. Az oktatásra vonatkozó különböző nemzetközi adatbázisok egyelőre különálló és nehezen összefésülhető adatstruktúrákkal rendelkeznek. Az oktatási rendszerek indikátorrendszerének kidolgozása (INES ? Indicators of Education Systems) 1988-ban indult a CERI projektjeként abból a célból, hogy az oktatási rendszerek összevetésére, okt.-pol.-i trendek megállapítására, előrejelzésére alkalmas mutató-rendszert hozzanak létre. Ennek keretében jelentetik meg időközönként (1992, 1993, 1995) az Educationat a glance (Pillantás az oktatásügyre) című könnyen kezelhető okt.-statisztikai kiadványt. ? Mo. három éve vesz részt ebben a programban, és a legutóbbi két kiadványban már részleges m. adatok is találhatók. A legújabb kiadvány már 49 indikátort tartalmaz az 1991/92-es tanévre vonatkozóan. Első része az oktatás környezetével foglalkozik, így tartalmaz demográfiai, foglalkoztatottsági adatokat, valamint a különböző országokban az isk.-val kapcsolatos elvárásokról is mond valamit. A második rész az inputtal és a belső folyamatokkal foglalkozik. Itt találhatunk finanszírozási adatokat, ahol az UNESCO-statisztikákkal szemben a fő vonatkoztatási pont nem a bruttó nemzeti termék (GNP), hanem a bruttó hazai termék (GDP). Ebben a részben találhatunk még adatokat az oktatásban való részvételi arányokról, a tanárokról, az egy tanárra jutó diákok számáról, a tanítási időről stb. A harmadik rész foglalkozik az oktatás eredményeivel, mint pl. a tanulmányi teljesítményekkel, a különböző képesítések megszerzésével, a munkanélküliség és a képzettség összefüggéseivel. A negyedik részben az OECD-országok oktatási struktúráinak ábrával illusztrált részletes leírása található.

Lannert Judit

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is