Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nemzetközi ... ----

Magyar Magyar Német Német
Nemzetközi ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nemzetközi vasúti egyesület

A vasutak közös céljaik elérésére kezdetben különálló államok szerint elkülönített egyesületeket alakítottak. Ilyen egyesületnek nevezhető a magyar vasutak igazgatóinak értekezlete, stb. A forgalom növekedésével és a kereskedelem fejlődésével azonban a közös érdekek a politikai államok határait csakhamar tullépvén, N.-ek alakultak abból a célból, hogy az építés és kezelésre vonatkozó közös megállapodás és az áruknak akadálytalan, illetve átrakodás nélkül való szállítása biztosítassék. Ugyancsak a vasúti intézmények javítását és az egyöntetüség fejlesztését célozzák továbbá a különböző vasúti kongresszusok. 1871. tartatott az első nagyobb vasúti kongresszus. Később Belgiumban 1885-ben az első belga vasút forgalomba helyezése 10 éves évfordulójának megünneplésekor Belgium kormánya szintén vasúti kongresszus megtartására kérte fel az európai államokat. E kongresszusban mondatott ki az állandó N. megalapításának szüksége s az előmunkálattal egy állandó comité megbizatván, az 1887 szept. 17-25. Milanóban megtartott kongresszuson is elfogadtatott a Congrés international des chemins de fer alapszabálya, az ügykezelés pedig a Brüsszelben székelő comitéra bizatott. Ez egyesületbe a német és osztrák vasutak kivételével majdnem az összes európai vautak beléptek tagokul. Az utóbbi kongresszuson a vasúti szolgálat összes ágaira kiterjedő 32 kérdést vitattak meg, nevezetesen a sinek tartóssága, a vashidak szerkezetéről, a vonatok berendezéséről, hófuvásokról, a nők alkalmazásáról. 1889 szept. 14. és 19. Párisban székelt a kongresszus s ez alkalommal a vasutak építését, forgalmát stb. tárgyaló 28 nevezetes kérdés tárgyaltatott. 1891-re Szt.-Pétervárt kellett volna a kongresszust megtartani, de a kolera kitörése miatt az csak 1892. volt megtartható.

Ránk nézve ennél nevezetesebb a német vasutak egyesülete (Verein deutscher Eisenbahnverwaltungen). A porosz kir. vasutak egyesületet alapítottak a vasutak üzeme és építése körében felmerülő ügyek tárgyalása végett és az összes építési ügyekben és kezelésben meghonosítandó egyöntetüség elérhetése céljából. Ez az egyesület 1847. átalakult a Németország területén székelő összes vasutak egyesületévé. Rendes tagjai lehetnek a német, az osztrák, a magyar, a németalföldi és a luxemburgi vasutak; a többi a felsorolt országokon kivül levő vasutak csak egyhangu szavazat alapján vehetők fel. Egyáltalában azonban csak azok a vasutak lehetnek tagok, melyeknek hossza legalább 100 km., továbbá szabványos nyomtávuk van és valamely egyesületi vasúttal oly kapcsolatban vannak, hogy a vasúti járóművek átmehetnek; gőzüzemüek és végre ugy a nyilvános személy- mint az áruforgalmat közvetítik.

1894. az egyesületi vasutak hossza 77,991 km. volt. A legnevezetesebb megállapodások szabályzatként füzetekben vannak kiadva, melyhez folyton újabb pótlékok jelennek meg. Legnevezetesebbek az építésre vonatkozó műszaki megállapodások: Grundzüge für den Bau und Betriebseinrichtungen für Haupteisenbahnen; u. n. Für Localbeziehungsweise Nebenbahnen; továbbá a kocsiszabályzat stb. Ezenkivül egy folyóiratot ad ki az egyesület. A kezelés az ügyvivő igazgatóságnak a feladata, mely az egyes állandó bizottságok tárgyalásait vezeti. Közgyülés csak minden két évben tartatik. Székhelye folyton változik. 1896. Budapesten ülésezett. A költségek viselésére évenkint minden vasút 200 márka alapdíjat fizet, ezenkivül minden kilométer pályahossz után egy márkát.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is