Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nemzetnevel... ----

Magyar Magyar Német Német
Nemzetnevel... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nemzetnevelés

oktatás

A nev. egészét átjáró elv, amely ? középpontjában a nemzeti nyelv, irodalom, tört. intenzív elsajátíttatásával ? a nev. révén kíván a tanulókban, a jövendő felnőttekben ragaszkodást kialakítani az adott ország földjéhez, lakóihoz, kifejleszteni bennük az együvé tartozás, a közös érdek tudatát. Célja, hogy az ország lakosainak minél nagyobb része elfogadja az ország előtt álló legfőbb célokat, feladatokat, fejlesztési irányokat, s ezek érdekében tudatosan tevékenykedjen. A nemzetnevelés célja az ország lakosainak spontán együtteseiből nemzet létrehozása, a nemzetté nev. A nyugat- és közép-európai ped.-kban ált.-an érvényesült a nemzetnevelés a XVIII. sz. második felétől a XX. sz. közepéig. ? Hazánkban az 1790/91-i országgyűlés bizottsága fogalmazta meg először a nemzetnevelés elveit (Articuli de systemate generalium principiorum nationalis educationis), ezt 1830-ban az Opinio pozsonyi és budai kiadása nyomtatásban is közölte. Széchenyi írásainak sok gondolata erősítette a nemzetnevelés reformkori térnyerését isk.-inkban. Ennek nyomán törekedett a középisk.-i tanárok sokasága ? még az 1844. évi II. tv. előtt ? a m. nyelvű oktatásra a m. anyanyelvű tanulók körében, s a ?hungarus?-tudat kialakítására a haza nem m. anyanyelvű lakosaiban is. (magyarnyelvűség a hazai oktatásban) Reformkori isk.-inkba sokféle csatornán át hatolt be a nemzeti függetlenség, ill. a polg. fejlődés érdekében folyó pol.-i, közéleti, társ.-i tevékenység hatása, a ?haza és haladás? nemzetnevelő eszmevilága. Isk.-ink java a nemzetnevelés műhelye volt az 1830-as, 1840-es években. Azt igyekeztek megvalósítani, amit Széchenyi így fejezett ki a Kelet Népében 1841-ben:

?Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátosságait mint ereklyét megőrizni s szeplőtlen minéműségében kifejteni (= kifejleszteni); nemesíteni erőit, erényeit; s így egészen új, eddig nem ismert alakokban kiképezve végcéljához, az emberiség feldicsőítéséhez vezetni ? kérdem:

lehet-e ennél minden keserűségtől tisztább érzés??

A XX. sz. elején Imre Sándor, a bp.-i Polg. Isk.-i Tanítóképző tanára vizsgálat alá vette a századelő Mo.-ának tanügyét, s az ennek nyomán 1912-ben kiadott Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődési politikához c. könyvében megállapította: a nemzet fogalmában az egység az egyik legfőbb tényező. Márpedig saját kora Mo.-ának lakosai nem egységesek: a társ. egyes rétegeit egymás ellen feszítik a szociális, felekezeti, nemzetiségi és más érdekellentétek. ?Itt még nincs nemzet, mert hiányzik ennek legfőbb bizonyossága: a közös nemzeti tudatosság.? S ebben a korabeli hazai isk.-rendszer is hibás: nem alkalmas a nemzeti egység kimunkálására, ezért ezt megfelelőképpen át kell alakítani. Imre Sándor ezután írt tkv.-eiben, cikkeiben többször szóba hozta és magyarázta nemzetnevelés koncepcióját, de ekkor már csupán egy tértől és időtől elvonatkoztatott ?elméleti nemzet?-ről beszélt. ? Feltűnő gyakorisággal jelent meg a nemzetnevelés téma a hazai ped.-i sajtóban ? cikkekben, tanulmányokban, könyvekben ?, amikor 1936-ban Teleki Pál lett az Országos Közoktatási Tanács elnöke. Megnyilatkozásaiból egy tudatosan felépített, új nemzetnevelési program bontakozott ki, amely a m.-ság akkori konkrét társ.-i-pol.-i helyzetéből fakadt. Teleki nemzetnevelői koncepciójának középpontjában ez a feladat állt: megtartani a nemzetet. A súlyos korabeli helyzetben Teleki gyakran idézte Széchenyi gondolatát: ?A mi feladatunk ezekben a rettenetes időkben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak.? Ennek érdekében az ország lakosait nemzetté kell szervezni, a ped. évezredes humánus eszközeivel, embertől emberig átsugárzó hatásrendszerével, szívbe-lélekbe hatoló, ezért belső meggyőződést kialakítani képes szellemi erejével. Ebben az egyik legfőbb tényező: a helyes m.-ságtudat és a m.-sághoz való tartozás érzésének elmélyítése a társ. mindegyik rétegében. De ki tekinthető m.-nak? Azok, ?akik a nemzet céljait magukénak vallják és egész lélekkel vállalják? (tehát nem csak a m. anyanyelvűek). Teleki nemzetnevelési programjának másik pillére: a hazatudat-hazaérzés elsajátíttatásával párhuzamosan, ebből eredeztetve ki kell bontakoztatni az emberekben a nemzet iránti felelős kötelességtudatot, amely fizikai vagy szellemi munkában, hivatásbeli-foglalkozásbeli és azon túli cselekvésekben, mindennapi tettekben nyilvánul meg. Ezt a nemzetnevelői programot igyekezett Teleki megvalósítani az egész társ.-ban: egyrészt az isk.-k, ill. az isk.-n kívüli népművelés intézményei által, az egyházak közreműködésével, a különféle egyesületeken keresztül, a sajtó és a rádió igénybevételével. E nemzetnevelési programba ötvöződött az ekkor felvirágzó Éneklő Ifjúság mozgalom, Kodály egész országot átpásztázó népdal-népzene kultusza (Ádám Jenő) a regöscserkészek, a népi írók, a falukutatók, a szociográfusok tevékenysége, a ?Mi a magyar?? kérdéskört vizsgálók munkája is. Ebbe illeszkedett a kultuszmin.-i kiadású Nemzetnevelők Könyvtára c. sorozat, a nyolcoszt.-os népisk. létrehozása, a tanítóképzés felsőfokúvá tétele, a ma is korszerű 1941. febr. 11.-i min.-elnöki rend. ?a nyelvi kisebbséghez tartozó gyermekek népisk.-i oktatásáról?, az áll. fenntartású nemzetiségi tannyelvű középisk.-k, ill. új zsidó felekezeti középisk.-k ekkori létrejötte hazánkban. Széchenyi gondolatait igyekezett megvalósítani Teleki: kötelességünk megőrizni ezt a nemzetet, mert ?ebben a nemzetben rengeteg érték van, amelyet nem szabad a nemzet-testnek idegenné átformálásával elveszíteni?. Ezek az értékek nemcsak a mieink, hanem az emberiségnek, a világnak az értékei is; ezért Teleki szilárdan hitte: ?A világnak fontos, hogy egy m. nemzet legyen!?. Saját értékeink megtartásával ?megajándékozhatjuk a világot?, s ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ?a világ boldogabb legyen?. ? Teleki nemzetnevelés-koncepciójának hatására számos jelentős mű született, többek között: Makkai Sándor: Tudománnyal és fegyverrel. A nemzetnevelés terve. (Bp. 1939.), Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében. (Bp. 1942., 1943.), Magyarságtudomány és nemzetnevelés. Szerk. Kovács Máté és Kiss Árpád. Bp. 1944. Pedagógiai Antológia. I. Szeged, 1992.

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is