Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nendtvich... ----

Magyar Magyar Német Német
Nendtvich... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nendtvich

1. Károly (cserkuti), a magyar kémikusok nesztora, műegyetemi tanár, szül. Pécsett 1811 dec. 31., megh. Budapesten 1892 jul. 5. Középiskoláit Késmárkon, az orvosi tudományokat pedig a pesti orvosi fakultáson végezte, ahol 1836. orvosdoktorrá avatták fel, később a szemészetből és szülészetből is képesítést szerzett. Ezután az egyetemen a kémia és botanika tanársegéde lett, de főleg a kémiával foglalkozott. Hazánk kulturális fejlődésében N.-nek nevezetes jelentőségü szerep jutott. Részt vett a magyar királyi természettudományi társulat megalakításában (1841 máj. 28.), amelynek választmányi tagja és a kémiai szaküléseknek elnöke volt. Kossuth felszólítása folytán a kémiai ismeretek terjesztésére ő tartotta az első népszerü előadásokat a művelt közönsének és ő irta magyar nyelven az első technologiai kémiát is. Majd beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot, Angliát, Amerikát és 1847. a József-ipartanodán és 1857. a József-műegyetemen a kémia tanára lett. Az 1873-1874-iki tanévben a műegyetem rektora is volt. A magyar tudományos akadémia 1845. levelező, 1858 pedig rendes tagjává választotta, de ezenkivül tagja volt igen sok bel- és külföldi egyesületnek és az országos közoktatási tanácsnak is. 1882. nyugalomba vonult és ezután a képviselőháznak is tagja volt egy ideig; halála előtt pár évvel (77 éves korában) beutazta Ny-i és É-i Afrikát. Úti élményeit a Budapesti Szemlében Három hónap Afrikában cím alatt tette közzé. Önálló művei: Grundriss der Stöchiometrie (1839); Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei (1845), Magyarország legjelesebb kőszéntelepei (1851), Grundriss der allgemeinen technischen Chemie (1854-58, 1859), A vegytan elemei, Regnault nyomán (1854, 2. kiad. 1865); Amerikai utazáson (1858); A vegytan alapelvei a tudomány újabb nézetei szerint (1872); megirta Frivaldsky Imre életrajzát (1872); Kubinyi Ferenc és Ágost életrajza (1875). Ezenkivül számos dolgozatot tett közzé a hazai aszfaltok, mészkövek, kőszenek, meteorkövek és ásványvizek elemzéseiről. Magyar nyelvü munkáiban előbb a feltétlen purizmusnak volt hive és csak később, mikor belátta, hogy a Bugát-Irinyi-féle helytelen műszavak legnagyobb része nem egyezik meg a magyar nyelv szellemével, alkalmazta az internacionális elnevezéseket. N. félszázados munkássága alatt sok tanítványt nevelt s a kezdet nehézségeitől vissza nem riadva, tudományos életünknek úttörő bajnoka és lelkes vezérlője volt.

2. N. Tamás, gyógyszerész és botanikus, az előbbinek atyja, szül. Késmárkon 1782., megh. Pécsett 1858 jul. 8. Pécs környékének viránya és baranyának fanemei cimü értekezést irt (Magy. orv. és term.-vizsg. Munkál., 5. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is