Nendtvich
1. Károly (cserkuti), a magyar kémikusok nesztora,
műegyetemi tanár, szül. Pécsett 1811 dec. 31., megh. Budapesten 1892 jul. 5.
Középiskoláit Késmárkon, az orvosi tudományokat pedig a pesti orvosi fakultáson
végezte, ahol 1836. orvosdoktorrá avatták fel, később a szemészetből és
szülészetből is képesítést szerzett. Ezután az egyetemen a kémia és botanika
tanársegéde lett, de főleg a kémiával foglalkozott. Hazánk kulturális
fejlődésében N.-nek nevezetes jelentőségü szerep jutott. Részt vett a magyar
királyi természettudományi társulat megalakításában (1841 máj. 28.), amelynek
választmányi tagja és a kémiai szaküléseknek elnöke volt. Kossuth felszólítása
folytán a kémiai ismeretek terjesztésére ő tartotta az első népszerü
előadásokat a művelt közönsének és ő irta magyar nyelven az első technologiai
kémiát is. Majd beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot, Angliát,
Amerikát és 1847. a József-ipartanodán és 1857. a József-műegyetemen a kémia
tanára lett. Az 1873-1874-iki tanévben a műegyetem rektora is volt. A magyar
tudományos akadémia 1845. levelező, 1858 pedig rendes tagjává választotta, de
ezenkivül tagja volt igen sok bel- és külföldi egyesületnek és az országos
közoktatási tanácsnak is. 1882. nyugalomba vonult és ezután a képviselőháznak
is tagja volt egy ideig; halála előtt pár évvel (77 éves korában) beutazta Ny-i
és É-i Afrikát. Úti élményeit a Budapesti Szemlében Három hónap Afrikában cím
alatt tette közzé. Önálló művei: Grundriss der Stöchiometrie (1839); Az
életműtlen műipari vegytan alapismeretei (1845), Magyarország legjelesebb
kőszéntelepei (1851), Grundriss der allgemeinen technischen Chemie (1854-58,
1859), A vegytan elemei, Regnault nyomán (1854, 2. kiad. 1865); Amerikai
utazáson (1858); A vegytan alapelvei a tudomány újabb nézetei szerint (1872);
megirta Frivaldsky Imre életrajzát (1872); Kubinyi Ferenc és Ágost életrajza (1875).
Ezenkivül számos dolgozatot tett közzé a hazai aszfaltok, mészkövek, kőszenek,
meteorkövek és ásványvizek elemzéseiről. Magyar nyelvü munkáiban előbb a
feltétlen purizmusnak volt hive és csak később, mikor belátta, hogy a
Bugát-Irinyi-féle helytelen műszavak legnagyobb része nem egyezik meg a magyar
nyelv szellemével, alkalmazta az internacionális elnevezéseket. N. félszázados
munkássága alatt sok tanítványt nevelt s a kezdet nehézségeitől vissza nem
riadva, tudományos életünknek úttörő bajnoka és lelkes vezérlője volt.
2. N. Tamás, gyógyszerész és botanikus, az előbbinek atyja,
szül. Késmárkon 1782., megh. Pécsett 1858 jul. 8. Pécs környékének viránya és
baranyának fanemei cimü értekezést irt (Magy. orv. és term.-vizsg. Munkál., 5.
köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|