(Nepaul, Nipal, Nepala), független királyság a Himálajában
Tibet, Szikkim és Brit-India közt, az É. sz. 26° 25" és 30° 17", a K. h. 80° 6"
és 88° 14" között. Körülbelül 157,000 km2 területtel és 2 millio
lak. Mig D-i része a mocsáros Tarai vagy Terai nevü síkságot foglalja magában,
középső és É-i részeit a Himálaja (l. o.) láncai és rajtuk a többi közt annak
legmagasabb csúcsai, a Gauriszankar és Kancsindsinga takarják. Folyóvizei
számosak; a legnagyobbak: a Gogra, amely fölveszi a Szvetit, a Behrit és a
Raptit; a Gandak, amely 7 forrásfolyóból (Berigar, Naraiani, Szeti,
Marszaiandgi, Daramdi, Gandi és Trisszul) keletkezik és a Koszi, amelynek
szintén 7 forrásfolyója van. N.-nek több völgye egykoron nagy tavaknak volt
feneke, most az országban csak kis tavak találhatók. Az éghajlat a magas
részeiben zord, lejebb eső részeiben mérsékelt és a Taraiban forró. Az ércek
közül legtöbb a rézérc. Az éghajlat különböző volta miatt a flóra is csaknem
minden völgyben más; a melegebb részeken óriási bambuszsűrüségek, dsönglök és
rizsföldek, a középső részeken citrom- és narancsligetek, meg a gabonafélék és
a magasabb részeken hatalmas fenyőerdőségek gyönyörködtetik a szemet. A
lakosság fő foglalkozása a földmivelés, a fő termékek rizs, búza, árpa,
kukorica, pamut, cukornád, gyömbér és különböző gyümölcsök. Az alacsony
vidékeken a fauna még indiai; a legmagasabb részeken már tibeti. A tenyésztett
állatok közt leggyakoribb a juh. Az uralkodó néptörzs a gurkha vagyis kha, a
legrégibb a nevar; rajtuk kivül vannak bhotiák, magarok, gurungok, tamarok,
padhik, jakhak stb. Az áruforgalom majdnem kizárólag India felé irányul, mert
Tibet felé rendkivül nehezen járhatók az utak. Az Indiába kivitt áruk értéke
(1892-93) 14.189,724, az Indiából behozott áruké pedig 12.052,658 rupia. A
kivitel fő cikkei: rizs, olajos magvak, vaj, ponyk, gyömbér, muszkátdió és
borax; a beviteli cikkek: nyers pamut és pamutkelmék, tea és só. A jelenlegi
uralkodó, vagyis maharadsa csak névleges ura az országnak; a tettleges hatalmat
annak első minisztere gyakorolja. A főváros Katmandu, ahol lakik az angol
rezidens is csekély szipoj kiséretével, de ennek a várost elhagynia nem szabad
és az ország belügyeibe avatkoznia sem szabad. A rendes hadsereg 17,000
emberből áll, akik nagyobbrészt a fővárosban vagy a körül vannak elhelyezve; a
fölkelő sereg számát 25,000-re becsülik. A mult század vége felé a régi
dinasztiát a gurkhák elűzték és magukat tették N. uraivá. 1792. a ghurkhák
Tibetbe is betörtek, de visszaverettek. 1815. és 1816. az angolokkal is
viseltek háborut; ennek az volt a következménye, hogy kénytelenek voltak
országuknak a Gogrától Ny-ra fekvő részéről lemondani, ami által a britek a
Gangesz forrásainak birtokába jutottak. 1846. Dsang-Bahadur tette magát első
miniszterré és a hatalom birtokosává; mint ilyen 1857. a briteket fölkelő alattvalóik
ellen segélyezte és Tibettel is kötött kereskedelmi szerződést. 1885. egy
palota-forradalom Ranodvip Szinget, az akkori első minisztert hivatalától és
életétől megfosztotta és Bir Samser Dsangot tette a hatalom birtokosává, azóta
N. kezdi elhagyni elszigetelt helyzetét.
Forrás: Pallas Nagylexikon