Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Népfőiskola... ----

Magyar Magyar Német Német
Népfőiskola... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Népfőiskola

A felnőttoktatás, közművelődés, ifjúságnevelés intézménye, mozgalma, ped.-i andragógia i elve és módszere, Grundtvig szellemében: isk. az életnek. Célja, választ adni azokra az állandóan változó társ.-i, gazdasági, kulturális kihívásokra, amelyekkel az egyén, a közösség, a nemzet, az egész emberiség szembe találja magát. Célját tananyag és tantárgy i megkötöttségek nélkül, sajátos ped.-i-andragógiai elvek, módszerek és eljárási szabály ok alkalmazásával valósítják meg, amelyeknek főbb alkotóelemei: a csoportmunka, a közösségi nevelés, az aktivitás, az öntevékenység, a résztvevőközpontú felnőttoktatás, a hallgatói önkormányzás, a személyiségfejlesztés, a vitamódszer és a párbeszéd. Jellemzője az önálló vélemény kialakításának elősegítése, oktató és tanuló partneri viszonya, a felszabadult légkör. A népfőiskola nyitott tanulási, képzési, művelődési intézmény, amelyben a részvétel önkéntes, felvételi követelmények nélkül, vizsga, számonkérés ált. nincs, a teljesítményről jogérvényes bizonyítványt többnyire nem ad. Az okt.-i-nev.-i cél megvalósítása az oktatók, nevelők, és a hallgatók hosszabb-rövidebb ideig tartó együttélésével valósul meg, amelyben mindenki teljes személyiség ével vesz részt, a bentlakásos jelleg azonban mégsem kizárólagos ismérve a népfőiskolának. A népfőiskolai gondolat megteremtője Nicolaj Frederik Severin Grundtvig (1783?1872) dán költő, történész, ev. püspök, akinek sugallatára tanulni vágyó fiatal gazdák egy csoportja 1844-ben az észak-slesvigi R?ddingben, Dániában megal. az első népfőiskolát. A közvetlen indítékot a német nyelvi befolyás visszaszorítása és az új önkormányzati testületek létrehozása adta, amelyhez műveltebb, széles látókörű polgárokra, állampolgári nevelés re volt szükség. A gondok orvoslására egy olyan intézmény látszott a legmegfelelőbbnek, mint amilyen a népfőiskola összekötve gazdaképzéssel, amelyre a későbbiekben a szövetkezeti mozgalom is épült. Grundtvignak az oktatás egészét átfogó ped.-jára nagy hatással volt Rousseau szabadságfilozófiája, Pestalozzitól a népokt.-ba vetett társ.-megváltó hitét vette át, a közösség elsődlegességét hangsúlyozta és elragadtatással írt az angol koll.-ok családias légköréről. Nev.-i eszményének sarkalatos pontja a nemzeti identitástudat, azaz a népi-nemzeti kultúra ápolása, kiteljesítése, amely azonban nem a kirekesztést, hanem az összekapcsolás jelentését hordozza magában a kultúra által: a tiszteletet, a megbecsülést mások értékei iránt. A grundtvigi eszméket tanítványa, Kristen Kold (1816?1870) ültette át teljességgel a gyakorlatba a ryslingei népfőiskolán, amely követendő modellé vált a következő generációk számára. ? A leginkább hagyományos és egységes skandináv népfőiskolai rendszer Dániában 102, Svédo.-ban 132, Finno.-ban 93, Norvégiában 80 intézményből áll. Fő funkciójuk, hogy a kilencoszt.-os alapfokú oktatás ra építve kiegészítsék, elmélyítsék, részben pótolják a középiskolai oktatást, tudatosabbá tegyék a pályaválasztás t, pályamódosítás t. Másfelől olyan szociálpedagógia i és kulturális intézmények, amelyek a szociálisan, fizikailag hátrányos helyzetű egyének és csoportok (munkanélküliek, bevándoroltak, kisebbségek, menekültek, lelki sérültek, testi fogyatékosok stb.) társ.-i alkalmazkodását, esélyegyenlőségét segítik. A skandináv népfőiskolai rendszer tartalmában, módszereiben, intenzitásában, földrajzi elhelyezkedésében rendkívül differenciált felnőttnev.-i intézményhálózat és társ.-i mozgalom. Az oktatás rendjét a hosszú (több hónapos, -éves) és rövid (néhány napos, hetes), de rendkívül sokirányú tanfolyamok alkotják. Minden népfőiskolának sajátos arculata, társ.-i háttere van, amely árnyalja a képzés tartalmát, tagozatainak tárgyát, az isk. légkörét (pl. művészeti, sport.-, társ.-tud.-i, etnikai, környezetvédelmi, nyugdíjas, szabadidőfelelős-képző stb. népfőiskolak, tagozatok). A hallgatók derékhada 16?24 éves korú fiatal. A fenntartási költségek túlnyomó részét az áll. fedezi, a rászorult hallgatók a helyi önkormányzatoktól és alapítványoktól ösztöndíjat kapnak. Svédo.-ban a tanárokat a Linköpingi Egy. Népfőisk.-i Tanárképző Tanszékén (?Linköping University, Folkhögskollarärlinjen?) képezik. A négy északi ország népfőiskolai mozgalmát a Skandináv Népfőisk.-i Tanács (Nordic Folk High School Council, Göteborg) fogja össze. A felnőttokt.-ban betöltött szerepüket tekintve a legjelentősebb közp.-ok, intézmények működnek Európában: Hollandiában, Németo.-ban, Ausztriában, Belgium flandriai részében, Franciao.-ban, Svájcban, Íro.-ban és Angliában. Kelet-Közép-Európában a rendszerváltás után Mo.-on kívül Lengyelo.-ban, Romániában (Erdélyben a Romániai M.-ok Demokratikus Szövetsége keretében), valamint Észto.-ban szerveznek népfőiskolai tanfolyamokat. Európán kívül ?grundtvigi szellemű népfőiskolai intézmények? vannak az Amerikai Egyesült Államokban, továbbá Tanzániában, Indiában és Izraelben. ? Mo.-on az első népfőiskolai tanfolyamok az 1910-es években szerveződtek, és a 30-as évek közepére a szórványos kezdeményezések a parasztifjúság művelésének, az isk.-n kívüli népművelésnek széles körű mozgalmává fejlődtek. Céljuk az önművelés re ösztönzés, a vallásos szellemű erkölcsi nev., látókörbővítés, a gyakorlati képzés, a m.-ságtudat elmélyítése volt; olyan jól felkészült, önállóan gondolkodó fiatalok ?faluvezetőkké? történő képzése, akik felelősségtudó tagjai lesznek a községi vez.-testületeknek. A mozgalom szellemi, erkölcsi irányításában, anyagi támogatásában az egyházak (kat., ref., ev.) és szerv.-eik (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsa, Katolikus Leányok Általános Szövetsége (KALÁSZ); a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE); a Keresztyén Leányegyesület (KLE) és a M. Ev. Keresztyén Diákszövetség (MEKDESZ) vitték a vez.-szerepet, és tevékenységükre nagy befolyással volt a népi írók mozgalma, élükön Móricz Zsigmonddal, Németh Lászlóval, akik írásaikkal, a népfőiskolakon tartott előadásaikkal, az ügy érdekében történt fellépéseikkel tevékenyen részt vettek a népfőiskolák társ.-i rangjának emelésében. A mo.-i népfőiskolák is a skandináv példát követték, különösen erős szállal kötődtek a finno.-i népfőiskolákhoz. Az első népfőiskola 1914-ben létesült Bajaszentivánon, amelynek megalakulásában a M. Gazdaszövetség és az Orsz. Széchenyi Szövetség vállalt fontos szerepet. 1925-ben létesült az első bentlakásos (rövid tanfolyamos) népfőiskola Szandán, Sréter Ferenc földbirtokos szervezésében. 1936-ban a sárospataki ref. népfőiskola megnyitásával elkezdődött a mozgalom mo.-i virágzása, és Szabó Zoltán, Újszászy Kálmán, Rácz István irányításával a 12 éven át működő népfőiskola több hónapos bentlakásos tanfolyami sorozatain 460 hallgató vett részt. 1938-ban épült és jött létre a Tessedik Sámuel nevét viselő első önálló épülettel rendelkező nagytarcsai bentlakásos ev. népfőiskola Sztehlo Gábor helybeli ev. lelkész igazgatásával. 1940-ben megkezdi munkáját az első KALOT népfőiskola Érden, Ugrin József vezetésével, és rövid időn belül 20 KALOT népfőiskola hálózta be az ország minden vidékét, ahol kilenc éven át ? a szerv. felszámolásáig ? a többhetes, több hónapos tanfolyamokon mintegy harmincezer fiatal fiú és leány tanult. Ugyancsak 1940-ben létesült az áll.-lag támogatott tatai népfőiskola, Magyary Zoltán jogászprofesszornak és Benda Kálmán történésznek az irányításával. 1941-ben megalakult a M. Népfőisk.-i Tanács, a mozgalom legfelsőbb konzultatív szervezete, amelyben képviselve volt a tevékenység minden vonulata (KALOT, KALÁSZ, KIE, KLE). 1945 után újjászerveződtek a háború alatt elsorvadt, a harci cselekmények miatt szüneteltetett népfőiskolak, a demokratikus törekvésekkel összhangban újak jöttek létre. A vezető szerep az egyháztól a Szabadművelődési Tanácshoz (elnöke: Karácsony Sándor) és a Parasztszövetséghez tevődött át. 1949-ben a népfőiskolakat pol.-i okokból felszámolták. ? Több mint harminc évig tartó kényszerszünet után az 1980-as években a mozgalom ismét újjáéledt a megerősödő ellenzéki tevékenységhez, a reformtörekvésekhez kapcsolódóan, és az 1989-ben jóváhagyott Egyesülési Tv. értelmében, majd az 1990-ben végbement pol.-i rendszerváltás után a népfőiskola újból a m. közművelődés, felnőttoktatás legitim alkotóelemévé vált. Célja, hogy az új, piacgazdaságra épülő, demokratikus m. társ. kialakítását és megerősödését elősegítse, az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében ( állampolgári nevelés, munkaerő-fejlesztés, farmerképzés, önkormányzati tisztviselők képzése, munkanélküliekkel való foglalkozás, kisebbségi közműv., környezetvédelmi nev. stb). Fontos feladata a határainkon kívül élő m. kisebbség műv.-ének támogatása. Az áll.-tól, pártoktól független közműv.-i, felnőttokt.-i mozgalom, amelynek egyesületei, alapítványai esti, egész napos, hétvégi és hosszabb-rövidebb bentlakásos tanfolyamokat szerveznek. Az első bentlakásos, önálló épülettel rendelkező intézmények a hantosi (Mezőföldi Népfőisk.-i Társaság), lakitelki (Lakitelek Népfőisk.-i Alapítvány) és a soproni (Németh László Közép-európai Népi Akad.) népfőiskolak. A népfőiskolai szervezetek, intézmények al.-ának és működésének anyagi-pénzügyi forrásai: áll., önkormányzati, alapítványi támogatás, tagdíj, egyéni, vállalati adományok, saját bevétel; tevékenységükben szorosan együttműködnek az önkormányzati műv.-i intézményekkel. ? 1938-ban alakult a M. Népfőisk.-i Társaság, a m. népfőiskolai mozgalom legátfogóbb szakmai, érdekvédelmi szerv.-e. Tíz táji népfőiskolai közp. kapcsolódik hálózatához, amelyek egy-egy régió munkáját fogják össze, tagszerv.-einek száma meghaladja a 130-at; esti, hétvégi és bentlakásos tanfolyamain évente többezren vesznek részt. A Társaság a mozgalom szakmai-módszertani közp.-ja (konferenciák, tapasztalatcserék, kiadványok), megjelenteti a Művelődés?Népfőiskola?Társadalom c. negyedévi szaklapot. Kiterjedt nemzetközi tevékenységet folytat, tagja az Európai Felnőttokt.-i Társaságnak (European Association of Education for Adult), képviseleti tagsággal vesz részt a kanadai székhelyű Felnőttokt.-i Nemzetközi Tanács (International Council for Adult Education) végrehajtó bizottságának munkájában. Szorosan együttműködik a Német Népfőisk.-i Szövetséggel (DVV), amellyel rendszeresen szervez képzéseket, közös konferenciákat Mo.-on és a szomszédos országokban. A Társaság tud., szakmai és képzési tevékenysége az egy.-ek és főisk.-k közműv.-i tanszékeinek munkájára épül, részt vesz azok népfőiskolai tananyagfejlesztő programjaiban. A m. népfőiskolai mozgalom más országos szervezetei: KALOT, Ev. Népfőisk.-i Munkacsoport, M. Népfőisk.-i Kamara, M. Ref. Népfőisk.-i Coll., Keresztyén Ifjúsági Népfőisk. és Szövetkezeti Egyesület, M. Népfőisk.-i Egyesület.

Harangi László

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is