Folk high school, (ang.) , Volkshochschule, (ném.): az isk.-rendszerrel párhuzamosan működő felnőttokt.-i szabadműv.-i intézmény, népi műv.-i, okt.-i-nev.-i forma, amely alulról építkezik, mindenkit befogad társ.-i hovatartozásra, felekezeti különbségre, meggyőződésre való tekintet nélkül. Alulról szervezhetősége, mozgékonysága és tartalmi-formai rugalmassága lényegéhez tartozik. népfőiskola hagyományos értelemben se nem isk., se nem főisk., hanem életforma, közösség, amelynek célja nem csupán a tanulás, hanem az életnek tanulás. Tananyaga a tanulók helyzetében és az aktuális gazdasági, pol.-i, társ.-i, műveltségi és egyéb viszonyok által meghatározott igényekben gyökerezik. Társ.-fejlesztő programjai a civil társ., az áll.-polg.-i magatartás kialakulását, a helyi társ. demokratikus önépítését segítik elő. Okt.-i-nev.-i elvei és módszerei országonként sajátosságokat mutatnak. Eredetileg és hagyományosan bentlakásos formája elősegíti a közösség sokoldalú társas életét, a közösségformálódást. Feladata olyan kezdeményező közösségi magatartás és felkészültség kialakítása, amelynek révén az egyén a maga kisebb közösségeiben a pozitív helyi folyamatok irányítója, alakítója lesz. Ugyancsak népfőiskola néven elterjedtek nem együttlakásos szabadműv.-i formák is. Szellemiségére jellemző a felszabadult légkör: az ismeretszerzési folyamatban a tanár a katalizátor szerepét tölti be a csoportfoglalkozásokon aktívan részt vevő tanulók között. Gazdag társ.-i, ped.-i és szervezési tapasztalatai vannak. Működtetőik önkormányzatok, egyesületek, alapítványok, szerv.-ek, egyházak, szaksz.-ek, pártok. A népfőiskola szülőhazája s mindmáig a népfőiskolai mozgalom klasszikus földje Dánia. Nikolaj Frederik Severin Grundtvig dán ev. lelkész (püspök), költő, történész, népművelő dolgozta ki azt a nev.-i filozófiát, amelynek alapján Christen Kold falusi tanító 1844 őszén megszervezte az első dán népfőiskolát. Dániából a népfőiskolák fokozatosan átterjedtek a közeli észak-európai országokba; 1868-ban megnyitják az első svéd népfőiskolát, majd Hollandiában, Németo.-ban, Franciao.-ban, az USA-ban is keletkeztek saját nemzeti színezetű népfőiskolák. Mo.-on 1914-ben Bajaszentivánon alakul az első népfőiskola. Az 1902-as évek próbálkozásai után 1936-ban Sárospatakon, 1938-ban Nagytarcsán szervezték meg az első népfőiskolákat. 1940-ig egymás után születtek újabb népfőiskolák. A mo.-i népfőiskolai törekvéseket (is) az erőteljes egyházi támogatás jellemezte: a Katolikus Legényegyletek Országos Testületé nek (KALOT) programja alapján működtek a kat. népfőiskolák, ref. volt a Sárospataki, ev. a Tessedik Sámuelről elnevezett. Hangsúlyt fektettek, többek között elsősorban a falusi ifjúság keresztény szellemben való felemelésére. A KALOT-program jelszava pl.: HIT, MŰVELTSÉG, CSALÁD, HAZA. 1949-ben a népfőiskolákat felszámolták, 1980-ig szüneteltek. Az 1980-as, 1990-es években lendületesen indult újra a különböző népfőiskolák szervezése. 1982?83-ban először a Hazafias Népfront karolta fel a törekvéseket. 1989-ben az új egyesületi tv. lehetővé teszi működésüket. Ugyanebben az évben újjászületnek a KALOT-körök. A mai m. népfőiskolak működési lehetőségeit a TIT, különböző szintű népfőiskolai egyesületek, önkormányzatok, szakalapítványok biztosítják. Jelenleg 4-5 országos és több regionális szerv.-ük működik. Közülük, pl. az 1988-ban megalakult M. Népfőiskolai Társaság hálózata 127 tagszerv.-ből áll. Kiterjedt, élénk nemzetközi kapcsolataik jelentős szakmai segítséget jelentenek. Az isk.-rendszert kiegészítő, hagyományos felnőttképzési és ismeretterjesztési programok mellett lendületesen vállalják fel változott szerepüket az öntevékenység, a civil szerveződések kialakításában. Főbb témakörei mellett jelentős helyet kap a helyi és a regionális folyamatok európai összefüggéseinek megismerése, felvállalása, a decentralizációs törekvések támogatása. ? A felnőttképzés és az öntevékenység fejlesztése keretében vállalják a hazai nemzetiségeket, etnikai kisebbségeket, valamint a határon túli m. kisebbségeket foglalkoztató kérdéseket, sajátos képzési igények kielégítését, miközben a kisebbségek önszerveződései révén is működnek ilyen vonatkozású népfőiskolák. Egyes hazai kisebbségek anyaországbeli támogatása is jellemző (pl. a németeké), és a nemzetközi kapcsolatok egy része érinti ezt a témakört is. A kisebbségi népfőiskolák ismeretanyaga változatos. A nemzetiségek anyanyelvének oktatásán kívül hézagpótlók a nemzetiségi népismeretre épülők, a nemzetiségek identitáskereső, -építő törekvéseire válaszolók, az integrációjukat, érdekérvényesítő képességeiket elősegítő népfőiskolai programok. Ilyen többek között a soproni Németh László Népfőisk., amely 1992-ben átalakult Közép-európai Népi Akad.-vá. Több kezdeményezés célozta az 1994. év végén Mo.-on először megalakult kisebbségi önkormányzatok közigazgatási ismereteinek gazdagítását. Sajátos a sátoraljaújhelyi börtönben az elítéltek számára 1994 óta szervezett népfőiskola, ahol a hagyományos romafoglalkozások ? fafaragás, hálókészítés, kosárfonás ? mellett vállalkozási alapismeretekkel is megismerkedhetnek az elítéltek. Jellemző, hogy a Pro Cultura Renovanda Hungariae Népfőisk.-i Alapítvány által 1995-ben támogatott népfőiskolai pályázatok között több kisebbségi tematikájú pályázat szerepelt: Miskolcon cigány kisebbségi önkormányzatoké, Hajdúböszörményen kisebbségi önkormányzatoké, Salgótarjánban cigányok képzéséé. A Bp. Kőbányai Önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával 1993?1995 között működött a nem csupán kisebbségi, hanem többségi hallgatók számára is indított kisebbségismereti népfőiskola, amely a hazai kisebbségek múltjáról és jelenéről közvetített egy-egy nemzetiség szakértőjének előadásában ismereteket. A romániai Szovátán 1994 óta évente tartják az erdélyi társszerv.-tel közös rendezésben a Honismereti Népfőisk.-t; 1995 tavaszán a Finno.-i Svéd Alapítvány részéről történt látogatás a M. Népfőisk.-i Társaságnál a kisebbségek együttműködése, képzése ügyében. A Népfőisk.-i Alapítvány által támogatott tanfolyamnak Encsen 1993-ban Erdély, 1994-ben a Felvidék, 1995-ben Kárpátalja volt a témája.
Forrás: Demeter Z. Mária