Népmondák

A népköltés (szorosabb értelemben vett folklore, l. o.) epikai részének a népmesékkel rokon, de tőlük abban lényegesen különböző része, hogy a N. mindig helyhez, többnyire elég szabatosan körülirt időhöz és rendesen legalább a néptudatban ismert és nem költöttnek, hanem történelminek tartott személyhez fűződnek s a legtöbb esetben valaminek az okát, magyarázatát adják, amiért a naiv nép komolyabban is veszi őket, mint a pusztán mulattatásra szánt s valóságnak még a néptől sem igen vett (legfeljebb a gyermekeknél hitelre találó) meséket. A N., mint már az eddigiekből is kitetszik, a népléleknek inkább az értelmi és ismereti kincstárához tartoznak, míg ellenben a mesék jórészt csak a szabadabban csapongó képzelem játékai, a népdalok tisztán lirai része pedig az érzelmi forrásból buzog elő. Már a tágabb értelemben vett népdalok vegyes alkatu része, a népballadák és néprománcok közelebbről érintkeznek a N.-kal, amennyiben nem ritkán valódi N. költői feldolgozásai. Szoros kapcsolatban állnak továbbá a N. a babonákkal is, melyek közül igen soknak mondai a magyarázata, míg viszonyt számos mondának egy vagy több kapcsolatos babonás képzet az alapja. A N. legcélszerübben a következő osztályokba sorolhatók: Először is egyöntetü képzeletvilágban élő, tehát primitiv népet tartván szemünk előtt, csakis természetéleti és (bizonyos értelemben vett) történelmi mondákat különböztetünk meg. Amazok sorában kiváló helyet foglalnak el a kozmogoniai mondák, melyek legtágabb keretébe az összes u. n. miért? (Les Pouroquoi) vagy aitiologiai (okfejtő) mondák beiktathatók. A történelmi, vagyis a nép (illetőleg törzs), mint csoportegyén életének viszontagságaiban kimagasló egyének és események emlékét hagyomány útján fentartó mondák alkotják a kedvező körülmények közt kifejlődő hősköltészet (népeposz) magvait. Magasabb kulturfokon álló s egy pogány ősvallásról más hitre tért népeknél a mondák is kettős rétegbe sorakoznak, amelyek azonban egymást épp ugy, mint a folklorenak e két réteghez tartozó egyéb elemei is, sokszorosan átjárják és több rendbeli elegyedést idéznek elő. A másodlagos rétegből azonban, kivált a kereszténységre tért népeknél, mégis egész nagy osztály emelkedik ki a N.-nak, melyek szorosabban vallási tárgyuak lévén, e címen külön is csoportosíthatók; megjegyezvén azonban mégis mindig azt, hogy bennük lépten-nyomon találkozunk a régibb hitéleti és vallásos képzeti elemek többé-kevésbé módosult és asszimilált maradványaival. Természetes, hogy ugy a kozmogoniai, mint a történelmi mondák csoportjai e ketté osztáson belül és föntarthatók, amennyiben a pozitiv vallás alakjaihoz fűződő N. egy része szintén az aitiologiai, a másik meg a históriai mezt ölti magára. A nevezetes helyekhez fűződő mondák külön kategoriája csak gyakorlati és helyrajzi szempontokból igazolható, mert ez részük az aitiologiai, más részük pedig a szorosabban vett históriai mondák csoportját egészíti ki. L. még Monda.

Forrás: Pallas Nagylexikon