Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Népoktatás... ----

Magyar Magyar Német Német
Népoktatás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Népoktatás

Ekkor nyíltak meg az első prot. önálló tanítóképző int.-ek. ? A kiegyezés után Eötvös József kultuszmin. korszakos alkotása az 1868. évi XXXVIII. tv. a népokt.-ról. Ebben részletesen rendelkezett a népisk. minden lényeges kérdéséről. A korábbi népisk.-t hatosztályos mindennapi el. népisk.-vá kell átszervezni a 6?12 év közötti lányok és fiúk számára, erre épül a 12?15 év közötti fiataloknak az ismétlő el. népisk. Most már a tv. ereje kötelezett minden szülőt arra, hogy gyermekét 6. és 15. életéve között a mindennapi, ill. az ismétlő el. isk.-ba járassa, ellenkező esetben pénzbüntetést ró ki rájuk a hatóság. Az el. isk. tanulóinak tandíjat kell fizetniük, ez alól a szegények mentesülnek. (Később, az 1908. évi XLVI. tv. mondta ki a népisk.-i oktatás ingyenességét mindegyik tanuló számára.) A tv. a községek feladatává tette a népisk.-k anyagi fenntartását: a közadó 5%-át kitevő isk.-adó címen befolyt összeget fordítják az isk.-ra. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor az áll. segélyt ad. A tv. lehetővé teszi bárkinek népisk. al.-át, fenntartását, de meg kell tartania a tv.-ben előírtakat. Természetesen a felekezetek is tarthatnak fenn népisk.-kat, s a jövőben az áll. is kíván ilyeneket al.-ani. (Sajátos paradoxon: amikor a népokt. tv. 1868-ban megszületett, mindegyik hazai népisk. egyházi fenntartású volt, s még sokat kellett várni az áll. népisk.-k megjelenésére. S 1948-ban az összes hazai ált. és népisk.-nak csupán 39%-a volt áll.-városi, tehát nem egyházi fenntartású.) Jelentős tény volt viszont, hogy a tv. nyomán sorra nyíltak az áll. tanító- és tanítónőképző int.-ek, s újjászervezték a népisk.-k áll. felügyeletét. ? Amióta a népisk. létezik, benne mindig a tanulók anyanyelvén folyt az oktatás: semmiféle egyházi vagy áll. rendelkezés nem akart ezen változtatni sem a XIX., sem a XX. sz.-ban. Azt viszont áll. tv.-ek kívánták meg, hogy a tanító tudjon m.-ul, ill. hogy ha a népisk. nem m. tannyelvű, akkor benne az áll. nyelvét, a m. nyelvtant is tanítsák. Az 1907. évi XXVII. tv. (Lex Apponyi) elrendelte, hogy ha a népisk. tanulóinak fele m., akkor a tanítás nyelve a m. legyen, de ?az isk.-fenntartók gondoskodhatnak arról, hogy a m.-ul nem beszélő növendékek anyanyelvükön is részesüljenek oktatásban?. Az olyan nem m. tannyelvű népisk.-i oszt.-ban, amelyben m. anyanyelvű tanulók is vannak, köteles a tanító m. nyelven is tanítani. A nem m. tannyelvű felekezeti népisk.-k tanítói csak akkor kaphatnak áll. fizetéskiegészítést, ha tudnak m.-ul, és tanulóik a IV. el. népisk.-i oszt.-t befejezve, alapszinten ki tudják fejezni gondolataikat m.-ul, szóban és írásban. ? Az 1921. évi XXX. tv. összefoglalta a korábbi áll. népokt.-i rendelkezéseket. Jelentős áll. népisk.-építési akciót indított meg Klebelsberg Kunó min. az 1926. évi VII. tv. megvalósításaként. 1930 őszére ennek eredményeként ? főként a tanyaközp.-okban és a kisebb falvakban ? mintegy 5000 új tanterem, ill. tanítói lakás épült, részben elavult régi isk.-k helyén. ? A két vh. között népisk.-ink őrizték a korábbi korszakok örökségét: 8?10%-uk volt osztott népisk. (vagyis mind a hat oszt.-ának élén külön tanító áll), 40?40%-uk pedig részben osztott (két-három tanítója volt), ill. osztatlan népisk. volt (vagyis egyetlen tanító oktatta mind a hat oszt. összes tanulóját). Ennek sok oka volt: aprófalvas vidékeken alacsony a tanulók száma, s gyenge az isk.-fenntartók anyagi teherbíró-képessége; bizonyos ped.-i felfogás, amely szerint 2?3 oszt. együttes oktatásának számos ped.-i pozitívuma van stb.

1928-ban kormányzói utasításra a kultuszmin.-ban tv.-javaslat-tervezet készült a nyolcoszt.-os népisk.-ról, s a mindennapos isk.-ba járás kötelezettségének 14 éves korra való felemeléséről, így ütemezve a programot: 1935. szept. 1-jéig bárhol megszervezhető a VII?VIII. oszt., a helyi igényeknek megfelelően; 1940. szept. 1-jéig kötelező mindenütt megszervezni, de a min. indokolt esetben felmentést adhat; 1940. szept. 1.-jétől a nyolcoszt.-os népisk. megszervezése mindenütt kötelező. A min. azonban nem tudta javaslatát az országgyűlés elé terjeszteni ?a közbejött gazdasági válság miatt?. Ennek ellenére sok helyütt megszervezték 1928 után a nyolcoszt.-os népisk.-t, a VII?VIII. oszt. ttv.-ét a min. 1937-ben adta ki. Az 1940. évi XX. tv. elrendelte a hatoszt.-os népiskola nyolcoszt.-ossá fejlesztését, tovább alakítva a tankötelezettséget is: 6 éves korban kezdődik és kilenc tanéven át tart. A gyermek nyolc tanéven át mindennapi népisk.-i vagy hat tanéven át mindennapi népisk.-i és két tanéven át mindennapi mezőgazdasági népisk.-i oktatásban részesül, a kilencedik tanévben pedig gyakorlati gazdasági oktatásban kell részt vennie. (Nyilván másképpen tettek eleget a tankötelezettségnek azok, akik 10 éves korukban polg. isk.-ban vagy gimn.-ban folytatták tanulmányaikat, vagy akik tanoncisk.-ba mentek.) ? Az addigi négyoszt.-os középfokú tanítóképzőt, ahová a polg. isk. v. a gimn. négy oszt.-ának elvégzése után léptek a növendékek, 1923-ban fejlesztették ötoszt.-os intézménnyé. Ezek a kor igényeinek jól megfelelő, alapos ped.-i és szaktárgyi képzés keretében korszerű műveltségű tanítókkal látták el a népisk.-kat. Az 1938. évi XVI. tv. elrendelte a négyoszt.-os középfokú líceumra épülő két évf.-os felsőfokú akad., tehát összesen hat évf.-os tanítóképző intézmény létesítését. A háború miatt azonban a tanítóképzők átszervezésének folyamata megakadt. ? A II. vh. után létrehozott általános iskola új helyzetet teremtett a hazai népokt. további alakulása szempontjából. állami iskola, Drozdy Gyula, evangélikus iskolaügy Magyarországon, helyi tanterv, hitoktatás, Hóman Bálint, iskolaszék, ismétlőiskola, katolikus iskolaügy Magyarországon, nőnevelés Magyarországon, ortodox (görögkeleti) iskolaügy Magyarországon, önkormányzati iskola, Proiectum Budense, Quint József, református iskolaügy Magyarországon, tantervtörténet, Teleki Pál,

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is