népszínmű
A 19. sz.-ban Bécsben kialakult színpadi műfaj (Volks-stück), mely tündér- és szatirikus
bohózat, zsánerkép és paródia stb. formájában vitte színre a külvárosi színpadokon a nép, s
elsősorban a parasztság életét, jellegzetes típusait. Ennek nyomán keletkezett a magyar népszínmű is,
melyben a nép fia nemegyszer erkölcsi fölénybe került az úrral szemben, később azonban, a
19. sz. második felében a műfaj egyre inkább engedett a városi polgári ízlésnek, megszépítette,
idillizálta a parasztság életét, díszparasztokat szerepeltetett érzelgős, romantikus történetekben.
A nemzeti mozgalmak szellemében színpadra vitt idillikus népi életképek.
Hangulati elemként
népdalok, népies dalok is szerepelhetnek benne. A zeneszerző
összeállító munkája lehetővé
tette, hogy az azonos stílusban írt saját műveit is népszerűsítse, kíváló
énekes színészek,
pl. Blaha Lujza segítségével. Virágzásának ideje hazánkban a XIX. sz.
második fele,
századunk eleje. A műfaj ma már nem felel meg a közizlésnek, bár még
tovább él a falusi
színjátszók körében és néhány filmalkotásban.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német