Neuchâtel

(neuenburg), 1. Svájc egyik kantonja Bern, Fribourg, Waadt kantonok és Doubs francia département között, 80,780 ha.-nyi területtel. (1888) 109,037 lak., akik közt 52,231 férfi, 56,806 nő, anyanyelvre nézve 84,357 francia, 22,782 német és 1544 olasz. A kanton a francia határtól a K-i szélén fekvő N.-i tóig hegyláncok és völgyek váltakozásából áll. A hegyláncok a Jura tagjai. A K-i lánc a Bienne és Neuchâtel tavak mellett húzódik el s a Boudry-hegyben (1388 m.) és a Creux de Vanban (1465 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Ettől a széles Val de Ruz választja el a középső láncot, amelynek legmagasabb csúcsa a T?te de Ran (1423 m.). A középső láncot a Ny-itól a Val de Travers választja el; a Ny-i láncban svájci területen a Gros vagyis Grand Taureau (1326 m.) a legmagasabb csúcs; benne a Col des Rocheson vezet át az út Besançonba. A Doubs-n kívűl folyói a N.i tóba folynak; ilyenek: a Reuse és a Seyon. Az éghajlat és növényi termékek szempontjából 3 zónát lehet megkülönböztetni: 1. az alsót (vignoble), amelyen búzán, egyéb gabonanemüeken kívűl szőllőt (125,197 acreon évenkint mintegy 126,000 hl.-t) termesztenek; ismeretesek a Cortaillod, a Boudry, Neuchâtel mellett termesztett vörös és a Corcelles, Auvernier, Saint-Blaise mellett termelt fehér borok; 2. a középsőt, amely a Val de Ruz és de Travers foglalja magában és kitünő legelőkben gazdag és 3. a felsőt vagyis hegyi zónát, amelyben az erdők és a turfa-telepek, azonkivül az ipar adják a lakosoknak a keresetforrást. N. földjének 70.8%-a termékeny; ebből 163 km² erdő, 125 km² szőllő, 372 km² szántó és rét. Az állattenyésztés virágzó; 1886. kitett az állatállomány 3072 lovat, 22,230 szarvasmarhát, 4345 sertést, 2363 juhot, 2500 kecskét és 4589 méhkast. Nagy jövedelmi forrást nyújt az aszfaltbányászat (évenkint 25,000 t.). Az ipar virágzó; 1888. volt 69 gyár 3110 munkással. Legjelentékenyebb az óraipar, amelynek fő székhelyei La Chaux-de-Fonds és Le Locle, s amely mintegy 16,000 munkást foglalkoztat; azonkivül jelentékenyebb a csokoládé-, likőr-, cement-, és villamos eszközök készítése. Kormány és közigazgatás. Az 1858-iki alaptörvény szerint a kormány demokratikus és képviseleti. A törvényhozó hatalom a nagy tanácsé, amelyet 3-3 évre választanak, minden 1000 lakos után egyet; e nagy tanács veti ki az adókat, állapítja meg a költségvetést és őrködik a közigazgatás fölött; a törvények, ha 3000 lakos kivánja, népszavazat alá bocsátandók. A végerhajtó hatalmat a Conseil d"état gyakorolja; ez 5 tagból áll, akiket a nagy tanács 3-3 évre választ. 18 békebiróságon és 3 ipari biróságon kivűl van 6 járásbiróság és és mint a legfőbb igazságszolgáltató hatóság a N.-i fölebbviteli törvényszék. A kanton bevételei (1893) 3.199, a kiadásai 3.213, millió az adósságai 15.789,000 frankra rúgnak. A 6 járás: Boudry, Chaux-de-Fonds, Le Locle, N., Val de Ruz, és Val de Travers. A főváros N. egyházi beosztás megfelel a közigazgatásinak. Az egyház embereit a kanton jövedelmeiből fizetik. A reformátusok az église nationale-ra és église libre-re oszlanak; a róm. kat.-ok Lausanne püspökséghez tartoznak. 1893. volt 406 népiskola, 68 óvó iskola, 5 középfoku ipraiskola (école secondaire industrielle), 1 felsőbb leányiskola, 1 al- és egy főgimnázium, egy irodalmi és egy reáliskolai alosztállyal, egy főiskola a fővárosban, 3 tanítókéző, továbbá 5 órás-, 1 műipar-, 2 kereskedelmi, 1 gazdasági, 1 szőllészeti és 4 más ipariskola.

Történelem. Miként a N.-tóban talált cölöpépítmények bizonyítják, N.-ben már a rómaiak kora előtt is laktak emberek. Helvetia többi részeivel együtt került római uralom alá. 534. a frank, a IX. század után pedig a burgundi királyságnak lett alkotó részévé és 1032. ez utóbbival együtt a német birodalomhoz került. 1530. fölvette a reformációt, amelynek leglelkesebb hirdetője Farel Vilmos volt. 1707., midőn az addig uralkodó Longeueville-család kihalt, 15 pretendens közül I. Frigyes porosz királyt ismerték el a rendek urukul és az uralmat az utrechti béke is elismerte. 1806. Napoleon elfoglalta és Berthier marsalnak adta. Az 1814-iki párisi béke visszaadta a porosz királynak, aki ugyanazon év junius 18-án a genfihez hasonló Charte constitutionnelle-lel ajándékozta meg és a porosz királyságtól különálló államnak nyilvánította, amire N. 1814 szept. 11-én mint 21-ik kanton a svájci szövetségbe felvétetett. Ebből azonban oly ferde helyzet keletkezett, amelytől N. lakói meg akartak szabadulni. Az első 1831-iki ez irányu kisérlet meghiusult. 1848 márc. 1-én azonban újabb fegyveres fölkelés tört ki, mire a kormányhatalmat gyakorló államtanács leköszönt és N. a köztársasági kormányformát fogadta el. Ez ellen a porosz király több ízben tiltakozott ugyan, de hasztalan. Végre 1856 szept. 2-án Pourtalés Frigyes gróf vezértlete alatt egy royalista felkelés Le Locle városát hatalmába kerítette és néhány tagját a kormánynak is fogságba vetette, de már másnap a fölkelők leverettek és fogságba jutottak. Poroszország kivánta a fogylok szabadon bocsátását, ellenkező esetben háboruval fenyegetőzött. Azonban a svájci szövetség is mozgósította hadait; erre egyezség jött létre. A fogoly royalisták szabadon bocsáttattak, a porosz király pedig felségi jogairól lemondott. Azóta kisebb surlódásokat leszámítva, a kanton békésen fejlődik.

2. N., az ugyanily nevü kanton és járás (79.5 km², 22,949 lak.) székhelye a N.-i tó partján, a Seyon torkolata közelében,a Jura lábánál, vasút mellett, (1888) 16,504 lak., néhány óragyárral, elektromos készülék-készítéssel, szalmakalapfonással és a kis Serriéres nevü külvárosban a Suchard-féle csokoládégyárral. Közművelődési intézetei: az új akadémia 4 fakultással (teologiai, jogi, történelem-filozofiai és természettudományi), 40 docenssel és 134 hallgatóval; a szépművészetek muzeuma Robert Lipót, Gleyre és Calame nehány érdekes képével; a városi régiségtár egy történelem előtti időkből való síremlékkel, amelyet 1876. az Auvernier melletti cölöpépítményekben találtak, etnográfiai muzeummal, állatgyüjteménnyel; csillagvizsgáló; természettudományi, történelmi és földrajzi társaságok; kereskedelmi, órás, iparrajz- és egyéb iskolák. A jótékonysági intézetek közül a kiválóbbak a Pyry- és a Pourtalés-féle kórházak. A félig magaslaton, félig síkságon épült város kiválóbb épületei a fentemlített közintézetek épületein kívűl: az egykori fejedelmi kastély a XIII. és XIV. századból; mellette a Temple du haut az egykori N.-i grófok néhány érdekes, szines szobrával; előtte a terasszon Farel reformátor szobrával; Pyry Dávid szobra; a vásárcsarnokok (Les Halles) stb. N. erdős környékén sok szép hely van, aminő a szép kilátást nyujtó Chaumont, a Seyon vizesése és azon hegyszakadék, amelyen az Areuse tört utat magának. V. ö. Bachelin, N. et ses environs (Zürich 1883).

3. N., tó Svájc Ny-i részében, N., Waadt, Fribourg és Bern kantonok közt 428-435 m.-nyi magasban. Hossza 39, szélessége 3-8 km., területe 230 km²; legnagyobb mélysége 153 m. K-i partján erdős magaslatok (Mount-Vuilly 657 m.), Ny-on termékeny dombok emelkednek. Yverdon mellett beléömlik a Thiéle (Zihl), ugyanez köti össze a Bienni-tóval; egyéb mellékvizei: az Arnon, Diaz, Reuse, Serriére, Seyon, Broye és Mentue. Szigetei és öblei nincsenek. Egykori terjedelme a jelenleginél sokkal nagyobb volt. Mióta környéken a vasutak kiépültek, a gőzhajózás rajta jelentéktelenebb; csakis N. ls Murten, továbbá N. Estayer közt járnak gőzösök. Halakban elég gazdag. Egészen ritkán fagy be; igy 1830. és 1879-ben. Concise, Auvrenier és Estavayer mellett számos cölöpépítményt találtak.

Forrás: Pallas Nagylexikon