Neumann

1. Angelo, osztrák zenész, szül. Bécsben 1838 aug. 18. Kereskedpből vált tenorénekessé. Sopron, Pozsony s más kisebb állomások után 1862-76. a bécsi udvari opera tagja volt. Azután a lipcsei opera igazgatója 1882-ig, mikor többévre a legelső rangu művészekből álló nagy társaságot szerzett Wagner Rikárd Nibelung gyűrüjének Közép-Európa nagyobb városaiban való bemutatására; Budapesten 1883 máj. végén tartotta előadásait. 1885 óta a prágai német országos szinháznak szerencsés kezü és érdemes igazgatója.

2. N. Ferenc Ernő, német fizikus, szül. Ukermarkban 1798 szept. 11., mehg. Königsbergben 1895 máj. 23. A königsbergi egyetemen a fizikának és ásványtannak tanára és a berlini akadámiának előbb levelező, később külső tagja volt. Munkálatai leginkább optikára, hőtanra, mágnességre, elektromosságra, azonkivül pedig matematikára és kristálytanra vonatkoznak. A Fresnel-féle elméletet fontos kisérletekkel támogatta és foglalkozott kéttengelyü kristályok fénytörésével, mely utóbbi vizsgálatait következő cím alatt foglalta össze: Ueber die optischen Axen und Farben zweiaxiger Krystalle im polarisirten Lichte (Pogg. XXXIII. 1834). Nevezetes az az elmélete, mely a reflexióra és a fénytörésre vonatkozik, azon föltétel mellett, hogy a rezgések a sarkítás síkjában történnek. Dulong a fajmelegségre vonatkozó törvényét, mely szerint a paránysúlyok és a fajmeleg szorzata körülbelül állandó nagyságu, N. kémiailag hasonló összetételü testek sorozatára alkalmazta. Ő állította fel az indukált elektromos áramok matematikai elméletének általános törvényét. Egyéb művei közül említendők: Theorie der elliptischen Polarisation durch Metalle (Pogg. XXVI. 1832); Allgemeine Gesetze der inducierten elektrischen Stöme (Abhandl. der Berl. Ak. 1845); Ueber ein allgemeines Princip der matematischen Theorie inducierter Ströme (u. o. 1847); Vorlesungen über die Theorie des Magnetismus (Lipcse 1881); Einleitung in die theoretische Physik (u. o. 1884); Theoritische Optik (u. o. 1885); Über die Theorie der Elektricität (u. o. 1885) és Theorie des Potentials (u. o. 1887).

3. N. Frigyes Gyula, német közgazdasági iró, szül. Königsbergben 1835 okt. 12. Jog- és államtudományi tanulmányait bevégezvén, 1865. a königsbergi egyetem magántanára, 1871-ben a közgazdasági egyetem tanára a baseli egyetemen, 1876 óta pedig Tübingában működik. Főként a közgazdaságtan alapfogalmaival és adópolitikai kérdésekkel foglalkozik. Munkái: Die progressive Einkommensteuer im Staats- und Gemeindehaushalt (Lipcse 1874); Ertragssteuern oder persönlcihe Steuern von Einkommen u. Vermögen? (Freiburg 1876); Die Steuer und das öffentliche Interesse (lipcse 1887); Grundlagen der Volkswirtschaftslehre (Tübinga 1889). A Beiträge zur Geschichte der Bevölkerung in Deutschal seit dem Anfang dieses Jahrjunderts c. gyüjteményes vállalatot 1883 óta szerkeszti.

4. N. János Boldizsár, német építész, szül. Egerben 1687., megh. Würzburgban 1753. Beutazta Német-, Olasz-, Franciaországot és Németalföldet, s aztán a barok és rokoko stilü építészetet művelte; 1729. alezredes, 1744. ezredes lett a frank kerületi tüzérségben. Sokat épített a Schönborn grófok számára; igy a würzburgi hercegérsek palotáját (1720-44), mely a német barok stil legszebb alkotása és a Schönborn kápolnát a domban; tőle való a nagy búcsujáró templom, az oberzelli vár (azelőtt kolostor), a mergentheimi templom, s számos nagyobb kastély és épület Alsó-Ausztriában, Frankoniában és a rajnai tartományokban. Művészetét és irányát egy egész iskola fejlesztette tovább.

5. N. Károly, német matematikus, N. ferenc Ernőnek, a hires fizikusnak fia, szül. Königsbergben 1832. máj. 7. Tanulmányait ugyanott végezte. 1858. a hallei egyetem magántanárrá, 1863. pedig rendkivüli tanárrá lett. 1863. őszén Baselben, 1865. Tübingában, 1866. pedig a lipcsei egyetemen lett rendes tanárr. A függvénytannal és elméleti fizikával foglalkozott. Számos műve közül a következőket említjük: Vorlesungen über Riemann"s Theorie de Abel"schen Integrale (Lipcse, második kiadás 1884); Das Dirichlet"sche Prinzip in seiner Anwendung auf die Riemann"schen Flächen (u. o. 1865); Die Haupt- und Brenn-Punkte eines Linsen-Systemes (u. o., második kiadás 1893); Theorie der Bessel"schen Functionen (u. o. 1867); Vorlesungen über die mechanische Theorie der Wärme (u. o. 1875); Untersuchungen über das logaritmische und Newton"sche Potential (u. o. 1877); über die nach Kreis-, Kugel- und Cylinderfunctionen fortschreitenden Entwicklungen (u. o. 1881); Hydrodynamische Untersuchungen (u. o. 1883); Beiträge zu einzelnen Theilen der mathemat. Physik (u. o. 1893); Allg. Untersuch. über das Newton"sche Prinzip der Fernwirkungen (u. o. 1895).

6. N. Károly Frigyes, német orientalista nyelvész, szül. Reichmannsdorfban 1793 dec. 28. zsidó szülőktől, megh. Berlinben 1870 márc. 17. Heidelbergában és Münchenben tanult, ahol az evangelikus hitre tért át. 1822-25. tanár volt a speieri gimnáziumban. Velencében a Szt. Lázár-kolostor szerzeteseitől megtanulta az örmény nyelvet. 1828. Párisba, 1829. Londonba költözött. Ugyanezen évben Khinába utazott, hol egy 12,000 kötetre rúgó khinai könyvtárt gyüjtött össze. Ez a tudomány minden szakával ellátott gyüjtemény jelenleg Münchenben van. A berlini könyvtának is vett 2400 kötet khinai művet. Visszatérése után 1831. tanári széket kapott Münchenben. 1852. politikai okokból nyugalmaztatott. Művei: Geschichte der armenischen Litteratur (Lipcse 1831); Die Völker des südlichen Russland (a francia Institut de France által jutalmazott pályamunka, u. o. 1847. 2. kiad. 1855); Geschichte des englisch-chinesischen Krieges (u. o. 1846, 2. kiad. 1855); Geschichte der Afghanen (u. o. 1846); Geschichte des englischen Reichs un Asien (u. o. 1857, 2 köt); Ostasiatische Geschichte 1840-60 (u. o. 1861) és Geschichte des chinesichen Reichs (Stuttgart 1847) címü művét és fordított örményből és khinaiból. Magyarul megjelent: Az örmény nemzet irodalomtörténetének kisérlete, a mecharisták művei után. Fordította és átdolgozta Aved Jákó (Gyulafehérvár 1883).

7. N. Károly János, német történetiró, szül. Glogowban (Posen) 1857 szept. 9. Lipcsében és Tübingában filologiát tanult. 1881. a hallei egyetemen az ókor történelmének magántanára, 1884. rendkivüli, majd 1890. rendes tanárrá lett a strassburgi egyetemen. Munkái: Kaiser Julians Bücher gegen die Christen. Nach ihrer Wiederstellung übersetzt (Lipsce 1880); Strabons Landeskunde von Kaukasien (u. o. 1883); Ludwig Lange. Ein Nekrolog (Berlin 1886); Der römische Staat und allgemeine Kirche bis auf dem Diokletian (Lipcse 1890 és köv.).

8. N. Károly Lajos Henrik, német történetíró és geografus, szül. Königsbergben 1823 dec 27., megh. Boroszlóban 1880 jun. 29. Saját erejéből emelkedett fel az egyetemi tanárságig. 1856. jelent meg első, befejezetlenül maradt munkája: Die Hellenen in Skythenland. Kiváló érdemeket szerzett a berlini Zeitschrift für allgemeine Erdkunde c. folyóirat szerkesztése által (1856-1860). 1860. a boroszlói egyetemen az ókori történet és földrajz rendkivülit tanára lett. Halála után a következő munkák jelentek meg hagyatékából: Geschichte Roms während des Verfalls der Republik (2 kötet, 1881-84); Das Zeitalter der Punischen Kriege (1883); Physikalische Geographie von Griechenland (1885).

9. N. Lipót báró, német jogtudós, szül. Zaleszczykiben (Galicia) 1811 okt. 23., megh. Bozen mellett Griesben 1888 dec. 7. 1849-83. a nemzetközi jognak és statisztikának tanára a bécsi egyetemen, 1869 óta az urakházának tagja; a bárói méltóságot érdemei jutalmául nyerte. Művei: A konzulátusi ühy kézikönyve (1854); A mai európai nemzetközi jognak alapelvei (1885); Plusonnal együtt kiadta a Recueil des traités et conventions conclus par l"Autriche avec les puissances étrangéres depuis 1763 (18855-88, 18 kötet).

10. N. Rudolf, porosz tüzérségi tábornok, szül. Kalsruhéban (Szilézia) 1805 dec. 22., megh. Berlinben 1881 ápr. 3. Nagy érdemei vannak a fegyvertechnika terén, különösen a csappantó-gyujtó feltalálása és a húzott lövegek fejlesztése körül. Irodalmilag is tevékeny volt s 30 esztendeig szerkesztette az Archiv für die Artillerie- und Igenieur-Offucuere-t

Forrás: Pallas Nagylexikon