Neuraszténia

(gör) v. idegesség, az idegrendszer működésében beállott kiemrülés. Ezt az állapotot természetesen mindenkor súlyos kedélyi csapások, hosszasan tartott anyagi gondok, huzamos időn át folytatott szellemi tulcsigázás avagy kicsapongó életmód előzik meg, tehát általában olyan behatások, amelyek az idegrendszert tulzott mértékben vették igénybe. Szem előtt tartandó, hogy a teljesen egészséges és erőteljes, ideges terheltség által nem gyengített idegzetü egyének idegrendszerüknek huzamosabb és fokozottabb megterheltetését - akár szellemileg, akár testileg - eltűrik állandóbb és mélyebb megzavartatás nélkül. Ilyen egyéneknél mutatkozhatnak ugyan ideges tünemények, mint fejnyomás, szédülés, a munkabírás csökkenése, az étvágy megcsappanása, zavart álom, türelmetlenség és szórakozottság, mindezek azonban kellő kezelés és aránylag rövid pihenés után eltünnek. Máskép áll azonban az idegkimerítő tényezőknek behatása oly idegzetekre, amleyek öröklésileg a terheltek, avagy amelyek akár a gyermekkorban lefolyt táplálkozási zavarok (angolkór, vérszegénység) által ellentálló képességük tekintetében igen gyengék. Amidőn tehát az idegrendszer a szervezetnek a leggyengébb pontja, akkor már aránylag rövidebb tartamu kimerítése az idegzetnek súlyosabb következményeket von maga után.

A N.nak azt a nemét, amely az idegrendszer kimerítése folytán jő létre, kimerüléses N.-nak nevezzük, vagy, amennyiben ilyen N. összes tünetei az agyvelőnek kifáradásaiból származottaknak tekinthetők, agyi N.-nak (N. cerebralis) is hivjuk. Van azonban a N.-nak egy másik neme, amelynek létrejöttében a súlyos kimerülés mint kórnemző tényező nem szerepel, hanem amelyben egy bizonyos és kifejezett ideges terheltség játssza a fő szerepet, amelynek talaján a Levillain által elnevezett terheltségi N. fejlődik ki. Az ezen alakot mutató neuraszténiások már gyermekkorukban «idegesek», amennyiben gyakori vagy kínzó fejfájásban szenvednek, gyenge, szubtilis alkotásuak, kitünő felfogásuak, szentimentális kedélyüek, ijedősek, élénk és nyugtalan álmuak s nevezetes, hogy nem életük többnyire korán ébred (közülök sokan önfertőzők). Ezek az egyének azok, akik már a gyermekkorban, de még inkább a serdülés idejében s utána a legkülönbözőnn kényszergondolatokban szenvednek; ezek azok, akik rendkivül hajlamosítvék a legkülönbözőbb kedélyhangulati zavarokra és jellembeli fonákságokra. Ilyen terhelt egyéneken az erkölcsi és észbeli tehetségekben feltünő egyenetlenségek és egyensúlybeli zavarok fordulnak elő, mert lehet valaki kitünő hivatalnok, nagy művész, matematius, politikus, ügyes államférdiu, s e mellett erkölcsi szempontból tátongó hézagokat mutat, csodás hajlamokat, feltünő szabálytalanságokat az életmód tekintetében. Más esetekben a dolog fordítva van. Kifogástalan erkölcs, természetes hajlamok és ézelmek mellett meglepő észbeli hiányok, a legnagyobb emlékező gyengeség, avagy képtelenség a matematikából, a zenéből és egyéb művészetekből valamit is felfogni. Tehát közepes intelligencia mellett egyes képességeknek teljes hiánya fordul elő.

A N.-nak egyéb szerzők álltal felállított valamennyi többi alakja a kimerülési és a terheltségi N. körébe tartozik; ezen alakok egyes kiáltó, kínzó tüneményeken épültek fel. Igy ismeretes, hogy némely neuraszténiás kínzó szivdobogásban szenved, amely vagy reggel a felébredéskor vagy pedog a nap bármely más szakában, látszólag magától, külső befolyás nélkül jelentkezik. (N. cordis). Más neuraszténiásnál a nemi élet terén mutatkozik a fő gyengeség (N. sexualis). Ismét egy harmadik betegnél a gyomor és emésztés részéről jelentkeznek a legjellegzetesebb zavarok (N. gastrica, dyspepsia nervosa) stb. Ezen említett alakokat azonban nem tekintheti a N. valamely fő válfajának, hanem sokkal inkább a N. hosszas lefolyásában epizodikus jelenségeknek. Mert azt meg kell jegyeznünk, hogy a N. kiválóan idült, hosszas lefolyásu idegbaj, amely már ezen okból is a kezelés szempontjából ugy a beteg mint az orvos részéről nagy türelmet igényel. Kiváló szerepe jut a kezelésben az idegcsillapító és erősítő gyógyító tényezőknek; igy első sorban az egyénileg megválasztott és sohasem tulhajtott vizgyogymod, a villamosság, klimatikus gyógyhelyek. Gyógyszerek közül csakis tüneti jelentőséggel bir a brómkáli, a szulfonál, esetleg a klorál; ha a vérképzés javítására szükség van, ugy vasat adjunk. A kimerülési neuraszténiások első sorban pihenjenek! Legalább is 6-8 heti pihenőben részesítsék fáradt agyvelejüket és a kínzó fejnyomás ellen rendszeres hidegvizes fejborogatásokat használjanak. Mindezek mellett első rangu tényező a betgség kezelésében a betegnek orvosához való bizalma, fontos az orvosnak szakszerü, gondos, lankadatlan kezelése.

Forrás: Pallas Nagylexikon