Neuroma

(gör.), általában véve valamely új képződés, daganat az idegeken. Lényeges, hogy megszaporodtak-e a daganatban az idegelemek? Ha igen, ugy valódi N. (N. verum), ha nem, ugy ál-N. (N. spurium) forog fenn, mely szöveti struktrája szerint lehet rostos, nyákos, szarkomás daganat (fibroma, myxoma ad nervum). A valódi N. vagy velős idegrostokban gazdag vagy szürke velőmentes rostokból áll. A test idegtörzseinek nagy részén óriási számban előforduló N. (N. multiplex) legtöbbször veleszületett. Az erőművi ártalmak által előidézettnek neve N. traumaticum. Ha az N. szabálytalan fonattá összefolyó s számos csomóval biró kötegekből áll, kacs-neuroma (N. plexiforme v. cirsoideum). Szertelen fájdalmasságuk teszi nevezetesekké az u. n. fájdalmas daganatocskákat (tubercula dolorosa). Ezek rendesen nem valósi, hanem ál-N.-k, kötőszövetből, rostos porcból stb. állnak, a végtagok legkisebb bőrágain, nők emlőmirigyeinek, az ízületek szomszédságának bőrében fordulnak elő s főleg időváltozatok, menstruáció idején és nem annyira nyomásra mint könnyed ésrintésre igen fájdalmasak. Az erőművi N.-k (N. traumaticum) aránylag a leggyakoriabbak; képződnek teljes vagy részleges idegátmetszések, zúzódások, sebzések helyén csomók alakjában, melyekben új képződésü idegrostok vann. Amputációk után az átmetszett idegek végei puskagolyó egész szilva nagyságu csomokká nőnek ki (csonkítási, amputációs N.-k). Teljes kifejlődésükhöz az amputáció után hónapok, néha évek kellenek, állanak nemezszerüen összefonódott velőtlen és velős idegrostokból és kötőszövetből; minél véredénydúsabbak, anál érzékenyebbel és megfordítva; az időváltozást megérzik s azért kalendáriumnak is nevezték. Az idegek folytonosságában levő N.-k érzéketlenséget, hűdést, epileptikus rohamot okozhatnak, de lehetnek egész közömbösek kóros tünetek nélkül. A N.-k néha rosszindulatuan elfajulnak (szarkomák). Mindennemü N.-k egyedüli gyógyszere a sebészi kiirtás.

Forrás: Pallas Nagylexikon