Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Neuron... ----

Magyar Magyar Német Német
Neuron... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Neuron

Az idegsejt mint működési egység fogalmával azonos (néha az ? idegsejt ? szinonimája). A neuron koncepciója a spanyol neurohisztológus, S. Ramóny Cajal munkássága nyomán és felfogása által alakult ki (1889/90), amit neurontannak neveznek. (Hazánkban a XIX. és a XX. sz. fordulóján ezt a nézetet Lenhossék Mihály képviselte; a neuron elnevezést W. von Waldeyer adta 1891-ben.) A neurontan szerint minden egyes idegsejt az idegrendszer anatómiai-morfológiai, genetikai, táplálkozási (trofikus, regenerációs) és funkcionális és kórtani egysége. Ez a nézet tkp. a sejtelmélet késői kiterjesztése az idegrendszerre. ? szemben a valóságnak nem megfelelő retikuláris elképzelés sel, ami szerint az idegrendszer egységes összefüggő hálózat (retikulum). A neuron tómiai egység volta azt jelenti, hogy az egész idegsejt egy sejtmagvú sejt, amelynek megszakítás nélküli citoplazmája és a felületét mindenütt folytonosan körülvevő egységes sejthártyája van; a citoplazmáját más szövetelemektől mindig két sejthártya választja el. A neuron genetikai-fejlődési egység volta azt jelenti, hogy minden egyes idegsejt eredetileg hám jellegű neuroepiteliális sejtből állapotokon keresztül alakul ki úgy, hogy előbb az axonját, majd a dendritjét (dendritjeit) növeszti ki. A neuron trofikus egység voltán azt értjük, hogy a nyúlványainak rendszere csak a sejttesttel összeköttetésben életképes, mert a nyúlványok anyagai csak a sejttestben szintetizálódnak, és a nyúlványokba a transzportfolyamatokkal jutnak be. A neuron életben maradása függ még a neuroglia sejtjeivel és a célsejtekkel való kölcsönhatásoktól is; e sejtektől felvett anyagok visszaszállítódva a sejttestbe befolyásolják az ottani szintetikus folyamatokat (axoplazmatikus transzport). A funkcionális egység azt jelenti, hogy a neuron képes ingereket felvenni, azokra ingerületi állapotának változásával reagál, és ezzel az ingerületi állapottal korreláltan akciós potenciahullámok at kelt a membránján; ezek képesek összegződni egymást erősítve v. gyengítve (áció), és ha az eredőjük elér egy kritikus küszöb-hipopolarizációt a sejt kisülésgeneráló zónájában. (az axondombon v. egyes dendritekben) Akkor a neuron kisülést hoz létre, amit az axonjának membránján csillapodás nélkül képes tovavezetni nagy távolságra is. A neuron membránjain zajló elektromos potenciaváltozások és az idegsejt nyúlványainak feltételezett különbségei alapján fogalmazta meg Cajal a dinamikus polaritás elv ét: a neuron az ingereket a dendritjein fogja fel (vagyis a dendritek az érzékelő régió), és a kimeneti parancsait az axonon küldi más sejtekhez (vagyis az axon a ?motoros? régió). A neuron órtani egység volta alatt azt kell érteni, hogy az idegrendszert ért károsodás körülményei között egyes idegsejtek megbetegszenek, sőt el is pusztulhatnak, mások azonban sértetlennek tűnnek. A neurontan vallói szerint a neuronok mint önálló egységek csak napszisokkal érintkeznek egymással és más sejtekkel, de nincsen az idegsejtek között folytonos citoplazmatikus összeköttetés. A fény-, majd később az elektronmikroszkópos vizsgálatok, aztán az elektrofiziológiai eredmények, a neurokémiai és a neurofarmakológiai kutatások is mind a neurontan helyességét igazolták. Az idegsejt morfológiájáról és működéséről alkotott modern felfogás, az elektromos szinapszisok és a preszinaptikus dendritek létezésének kimutatása mindazonáltal a neurontan kiegészítői.

Kiss János

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is