Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
neurózis neurosis, n...

Magyar Magyar Német Német
Neurózis... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Neurózis

Idegesség. Számos más kifejezés és betegségmegnevezés vonatkozik rá (hisztéria, neuraszténia stb.). Az idegrendszer működési (ún. funkcionális) zavara, amely idült jellegű, rendszerint hosszan tartó panaszokból, tüneti viselkedésmódokból (szimptóma) áll, amelyben az egyes megbetegedések vagy elnevezések tünetegyüttest (szindróma) alkotnak. A neurózisok nagyon gyakoriak, szinte minden embernek vannak neurotikus reakciói vagy állapotai az életciklus folyamán, különösen a pszichoszexuális fejlődés gyors és nagyarányú változási folyamataiban (pl. serdülés). Neurotikus állapotok alakulhatnak ki tartós kommunikációs zavarok ban, krízisek és konfliktusok, meghiúsulások és lelki sérülések (lelki sérültek) nyomán. A súlyosabb, az egyén számára kellemetlen, a viselkedést és a teljesítményt zavaró neurotikus tüneteket szokták betegségnek tekinteni, és ezek szorulnak kezelésre (terápia), főleg pszichoterápiára. Az enyhe, hétköznapi ideges tünetek megelőzésében és megoldásában nagy szerepe van a családnak és a nev.-nek, de e téren fontos feladatai vannak az egészségügyi felvilágosításnak, egészségnev.-nek is, ill. ált. a lelki egészségmegőrzésnek, isk.-nak, ped.-oknak (mentálhigiénia). Olyan országokban, ahol megfelelő pszich.-i kultúra alakult ki, a neurotikus tünetekre korán felfigyelnek, és igyekeznek korán kezelésbe venni azokat. Ilyen országokban (pl. Egyesült Államok, Németo., Hollandia stb.) nagyon fejlett a pszichoterápiaellátási rendszere. A neurózisokban közp.-i tüneti jelentősége van a szorongásnak. A leggyakoribb tünet az erős szorongás, vagyis a félelmi állapot, amely a tudat számára megmagyarázhatatlan és indokolatlan, és amely különböző vegetatív tüneteket (neuraszténia) okoz, mint pl. szapora szívverés, kipirulás, izzadás, kapkodó légzés. A szorongás gyakran jár halálfélelemmel. A nagy riadalommal, halálfélelemmel járó szorongásos rohamokat ma külön betegségfajtának tartják (pánikszindróma). A neurózisok oszt.-ozása ma átalakulóban van, az újabb betegségtanok már nem is használják a neurózis fogalmát, helyette szorongásos állapotokról és szomatoform zavarokról beszélnek. Tehát a pontos tüneti konstelláció alapján próbálják elvégezni az oszt.-ozást (szindróma). A pszichoterápia elsődlegesen a neurózisok kezelésére alakult ki, és az ideges jelenségekre főleg a pszichoterápiás irányzatok hívták fel a közfigyelmet, pl. a múlt század végén a hisztériával kapcsolatosan Charcot és Bernheim hipnózissal történő terápiás kísérletei, Freud pszichoanalitikus módszere, majd a viselkedéstanból kialakult ún. viselkedésterápia. Napjainkban a neurózisok önsegítő, öngyógyító módszerei is terjednek, mind több erre vonatkozó szakkönyv jelenik meg, ill. laikusoknak is tanítanak különböző terápiás módszereket (pl. autogén tréninget, egyszerű viselkedésterápiás technikákat stb.). Pl. a szorongásos neurózis gyakori válfaja a fóbia, amikor különböző tárgyaktól, dolgoktól, helyzetektől félelem alakul ki, és emiatt ún. elkerülő viselkedés lép fel. Ilyen esetekben a félelmet kiváltó ingerekkel való fokozatos, szándékolt találkozás (ingerexpozíció) legyőzheti a félelmet. A neurózisok kezelése azonban ált. pszichiáter, pszichoterapeuta, szakpszichológus (pl. klinikai szakpszichológus) feladata. Gyermekek neurotikus zavarai esetében indokolt és szükséges a szülőkkel való konzultáció ill. a pszichoterápia ún. családterápiás formája. Serdülők neurotikus állapotait gyakran csoport-pszichoterápiával kezelik. Ez elterjedt felnőttkorban is, és az ún. önismereti csoportok vagy találkozási (encounter) csoportok mint személyiségfejlesztő módszerek is használatosak, és ilyen módon lelki egészségvédő (metálhigiénia) szerepük is van.

Buda Béla

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is