Nevelés folyamata

A nevelő-fejlesztő tevékenységek és az előbbiekből kiemelkedő nevelő hatású események összefüggő sorozata. A nev. tevékenység is, folyamat is. Nem az elszigetelt, hanem az egymással összefüggő tevékenységek sokaságából építkező folyamat. A nevelés folyamata szerkezeti elemeit a ped.-i szakirodalom tapasztalatszerzésre, tudatosításra és gyakorlásra szokta elkülöníteni. Ez a folyamatmodell az oktatási folyamat bizonyos analóg mozzanataira ? pl. az ismeretszerzés és az alkalmazás komplex fázisaira ? támaszkodik, de kevésbé veszi figyelembe a nev.-i folyamat és az alapjául szolgáló reáltevékenységek belső dimenzióit. A tevékenység saját logikájából kiindulva az ún. tanulói tevékenységek szférájában három rendszeresen visszatérő ?komplex fázis? különböztethető meg: 1. az előkészítő, 2. a lebonyolító és 3. a lezáró szakasz. Az előkészítő szakasznak kell értelmeznie és tudatosítania a tevékenység célját és hasznát, elképzelhető menetét és módját, várható eredményeit. A lebonyolító szakasz feladata az elhatározott tevékenység megszervezése, kivitelezése, ellenőrzése. A lezáró szakaszban kerül sor az elvégzett tevékenység tapasztalatainak összegzésére, tanulságainak levonására, az elért eredmények megállapítására. A tevékenység ped.-i megszervezése mindenekelőtt azt jelenti, hogy a nevelők vezetésével a neveltek ? gondolatban is, tettekben is ? következetesen végighaladnak a céltól az eredményig vezető úton. Igazi nevelőereje csak a végigvitt, befejezett, lezárt, eredményes tevékenységnek van. ? A nev.-i tevékenységek szférájában a váltakozó ped.-i műveletek jelentik a meghatározó szerkezeti elemeket. Egy-egy ped.-i művelet a közvetlen és a közvetett hatások célszerű kombinációiból áll. ? Az eddigiekben számításba vett szerkezeti elemek két ped.-i dimenzióban helyezkednek el. Az egyik a nev.-i alaphelyzet, a másik az adott nev.-i alaphelyzetben alkalmazható ped.-i eljárások rendszere. A nev.-i alaphelyzet az intézményre jellemző tevékenységek és személyközi, csoportközi kapcsolatok rendszere. Fő típusai a nev.-fejlesztő hatásokban gazdag nev.-i alaphelyzet és a nev.-fejlesztő hatásokban szegény nev.-i alaphelyzet. A nev.-fejlesztő hatásokban gazdag nev.-i alaphelyzet a nev.-i eljárások jóval szélesebb, változatosabb, differenciáltabb alkalmazását teszi lehetővé, mint a nev.-fejlesztő hatásokban szegény nev.-i alaphelyzet. Ez azokra a kiegészítő mozzanatokra ? a tapasztalatszerzésre, a tudatosításra, a gyakorlásra ? is érvényes, amelyeket a ped.-i irodalom egy része a nev.-i folyamat alapegységeiként nevez meg. Nem mindegy, hogy szegényes v. gazdag tapasztalatokat tudatosíthatunk-e, és az sem mindegy, hogy milyenek ? szűk- v. széleskörűek ? a jártasságok, készségek, képességek gyakorlásának és begyakorlásának lehetőségei. ? A nev.-i alaphelyzet relációgazdagsága megszabja a célzott tréningek és a pozitív tartalmú szocializációs mechanizmusok arányait is. A tréningek csak az ?egyszerű képességek? fejlesztését teszik lehetővé; a ?bonyolult képességek? kifejlesztésének nem annyira a tréningek, mint inkább a ?beindult? szocializációs folyamatok a megfelelő garanciái. A nev.-i folyamatokba tartósan beépült szocializációs ágensek ? a nev.-fejlesztő reáltevékenységek ? akkor is, ott is a ped.-i célok megvalósítását segítik, amikor és ahol a személyes ped.-i aktivitás közvetlenül éppen nincs jelen. A célzott tréning és a ped.-ilag ösztönzött szocializáció nem ellentétei, hanem kiegészítő mozzanatai egymásnak. ? A nevelés folyamata különböző típusaihoz különböző diák- és ped.-pozíciók tartoznak. Ha a gyermek tanulói minősége az elsődleges cél, akkor a tanár tanít, a tanuló tanul. Ha a gyermek emberi minősége a vezető ped.-i érték, akkor a ped. társ.-ilag releváns képességeket közvetít, a diák cselekvő módon ugyanilyen képességeket sajátít el.

Gáspár László

Szerkesztette: Lapoda Multimédia