Neveléselmélet

1. legáltalánosabb értelemben a nevelésre vonatkozó, filozófiai előfeltevések, tudományos tanok által alátámasztott általánosítások, tételek együttese vagy többé-kevésbé összefüggő rendszere.

2. szűkebb és a ped.-ban használatos értelmében a pedagógia rendszerébe tartozó, a nev. törvényszerűségeit feltáró és tárgyaló, a nev. gyakorlatát megalapozó, orientáló tudományág. A neveléselmélet funkciója, konkrét belső rendszere, tematikája az egyes pedagógiai irányzat okban, azok filozófiai, tudományelméleti előfeltevéseitől függően igen eltérő lehet. A neveléselmélet funkcióját vizsgálva különbséget tehetünk a feltáró, elemző, leíró funkciót hangsúlyozó, ?elmélet a nevelésről? típusú diszciplína (az angolszász szakirodalomban: theory of education) és a nev. orientálását, a nev.-i gyakorlat ?szabályait?, a technológiáját központba állító neveléselmélet (educational theory) között. A magyar neveléselmélet fejlődésében ? a német filozófiai hatásoknak és az értékelméleti előfeltevéseknek megfelelően ? az előíró, szabályalkotó logikát követő neveléselmélet vált meghatározóvá. Ezt a tradíciót ? bár a nevelési célrendszer tartalma gyökeresen megváltozott ? az ún. szocialista pedagógia sem kérdőjelezte meg. Egyes ped.-i rendszerekben, ill. ped.-i gondolkodóknál a 2. meghatározás szerinti neveléselmélet két részre tagolódik: Egy, különböző elnevezések alatt (pl. ?elméleti alapvetés?, ?elméleti pedagógia?, ?a pedagógia alapjai?, ?általános pedagógia? ) szereplő elméletibb, elemző, leíró jellegű ped.-i tudományágra és a gyakorlatban követendő szabályokat, eljárásokat tárgyaló neveléstanra. A neveléselmélet tematikája ? különösen azokban az esetekben, amikor a neveléstan külön tudományágként elkülönül az általánosabb kérdéseket elemző, vizsgáló neveléselmélettől ? jelentős mértékben átfedheti a nevelésfilozófia témaköreit. általános pedagógia, nevelésfilozófia, pedagógia, pedagógiai irányzatok.

Mihály Ottó

Szerkesztette: Lapoda Multimédia