New Jersey
rövidítése N. J.), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike
New-York, Pennsylvannia, Delaware és az Atlanti-oceán közt, 19,179 km2
ter., (1890) 1.444,933 (720,819 férfi, 724,114 nő), 1 km2-re 71 lak.
Az Atlanti-oceán melletti, 200 km. hosszu partvidék alacsony és homokos,
ellenben a Sandy Hook, Raritan és Newark-öböl körül emelkedettebb és a Hudson
mellett 100-150 m. magas dombsorban (Palis-sades)ereszkedik le a folyóhoz. E
dombsorral egyközűen haladnak a Kittatiny hegyek. New-York felöli oldalán éri
el az állam a legnagyobb magasságát a High Pointban (530 m.). Számos kis
folyója közül a Raritan, Passaic és Hackensack a legjelentékenyebbek. A
hőmérséklet mérsékelt. Trentonban az évi meleg 10.5° (nyári 21.5, téli -1°); a
csapadékmennyiség 1010 és 1035 mm. közt változik. A mezőgazdasági termékek
értéke évenként átlag 7.5 millió dollár széna, 5 millió dollár kukorica, 2
millió dollár búza, 1.7 millió burgonya, 1.5 millió dollár értékű zab. Az
állattenyésztés szintén virágzó. Az ásványországi termékek közül legfontosabb a
vasérc (évenként több mint félmillió t.), azonkívül a cinkérc és márga. Az ipar
igen jelentékeny; az iparos középponok: Newark, Paterson, Jersey City, Trenton
stb. A kereskedelmi forgalom New-York közel volta miatt nem oly fontos. A
tanintézetek közt a legfontosabb a Princeton-college. A kormányzót és a
szenátus 21 tagját 3-3 évre, a 60 képviselőt 1-1 évre választják. A
kongresszusba N. 2 szenátort és 8 képviselőt küld; az elnökválasztásnál 10
szavazata van. Első gyarmatosai hollandok voltak, akik Bergent alapították és
1664-ig tartották fenn magukat; 1674. új kisérletet tettek N. megszállására, de
újra az angoloknak kellett a tért átengedniök. 1702. lett koronagyarmattá. Az
amerikai szabadságharcban tevékeny részt vett és több csatának volt szinhelye.
18466. törültetett ela radszolgaság. V. ö. Raum, Hist of N. (1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|