New Orleans-jazz
zene
A néger népzene, a jazz legrégibb alakja, amely New Orleans-ben és környékén terjedt el. A
város életéhez szorosan hozzátartozott a zene és a tánc, különösen a karnevál idején. A
zenekar hangszerei rendkívül egyszerűek voltak. Játszásmódjuk afrikai modorú, kérdés-felelet
szerkezetű, a szólamok improvizáltak és egymást imitálók. Így az eredeti dallamaikat nehéz
rekonstruálni, harmóniai együtthangzásuk is meglehetősen véletlenszerű. A századfordulón a
táncosok és a zenekarok az utcáról beszorultak a táncterembe, ahol szükségszerűen csökkent a
zenekarok, az együttesek száma, de azok létszáma is. Ilyen körülmények között alakult ki a
klasszikus New Orleans-jazz, amely két nagyobb hangszeres csoportból áll: a melódiát, ill. a ritmust játszók
csoportjából. Dallamhangszereik: trombita. klarinét, harsona; ritmushangszereik: bendzsó, gitár,
zongora, dobok, csörgők. A zenedarabokat rendszerint hallás után tanulták be, és ezért
játszhatták könnyedén, jellegzetes improvizáló stílusukban. Működésüknek a helyi közigazgatás
vetett véget, ezért kényszerültek Chicagóba áttelepülni. Stílusuk újabban ismét divatba jött.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|