Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
New Orleans... ----

Magyar Magyar Német Német
New Orleans... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

New Orleans

Louisiana É.-amerikai állam egyik legnagyobb és az Egyesült Államok D-i részének legélénkebb kereskedővárosa, a Misszisszippi partján, 177 km.-nyire a torkolatától, több vasúti vonal mellett, (1890) 242,309 lak., akik közt 18 % anglo-amerikai, 17 % francia, 15 % német, 14 % írországi, 8 % olasz, 25 % színes bőrü stb. Ipara nem jelentékeny, cukorfinomításra, lenmagolaj-, dongakészítésre, gépgyártásra, lisztőrlésre stb. szorítkozik. Annál élénkebb azonban a kereskedelme; exportja a külföldre kiváló helyet foglal el. Liverpool után földünk legnagyobb pamutpiaca (évenként 2 millió csomagot szállít el); a pamuton kivül fő kiviteli cikkei: cukor, melasz, rizs, disznóhús, kukorica, gyapjú, bőrök és dohány; a bevitelé: gyümölcsök és főképpen óriási mennyiségü banána. Az összes forgalom értéke (1890) 550.493,315 dollár. N. nagyobb része a Misszisszippi balk partján félholdalakban (Crescent City) terül el s az áradás ellen 4.5 m magas töltés (Levee) védi. A város területe 185 mf2, aminek 3/4-e lakatlan mocsár. A város rendesen épült; a főbb utcák szélesek és fákkal szegélyezettek. A forgalom fő vonala a Canal-street, amely a francia városrészt (Vieux Carré) az amerikai városrésztől választja el. A legszebb lakóházak a St. Charles Avenueben vannak. A legkiválóbb épületek: a vámház a Canal-streeten, a Szent Lajos-székesegyház a Jackson square-on, N. legszebb terén, amelyen Jackson generális szobra áll, az érseki palota a festői kreolnegyedben, a Károly-szinház a Lafalyette-square-on, az Old Fellows Hall s előtte a Franklin-szobor Hiram Powertől, a Howard Library, a Tulane University a Tulane Avenuen; a pamut-, a cukorbörze, a jezsuita-templom, a Charity-s a tengerészkórház, szeplőtelen fogantatásról elnevezett templom, a Prytanis- és Camp-street sarkán Haughery Margitnak, az árvák barátnőjének szobra, az egyedüli női szobor az Egyesült-Államokban. érdekes a rajta látható élénk mozgalomnál fogvaa francia piac a leveen. Parkokban N. nem gazdag; a legszebb a City Park (60 ha.). Kiváló látványosságot nyujtanak a temetők (Cypress Grove Cemetery, Metairie Cemetery stb.); mivel a halottakat a mocsaras talajba eltemetni nem lehet, a föld fölött készítik a sírhalmokat. Környékének legszebb helye a Pontchartrain-tó (40 mérföld hosszu és 25 széles), a Carrollton-ketek és N.-i csatamező, amelyben egy emlékoszlop áll. Hires a N.-i karnevál, amelyet farsang utolsójának keddjén (Mardi Gras) szoktak megülni. N.-t 1718. Bienville János, a bilox-i telep kormányzója alapította. 1721., bár csak kis falu volt, Louisiana fővárosává tették. 1762. Franciaország átengedte a spanyoloknak, de ennek a lakosok elleneszegültek és csak 1769. hódoltak meg az idegen hatalomnak. 1800-33. ismét francia kézen volt; ekkor azután az egyesült-Államok birtokába került. 1815. mellette verte meg Jackson egy döntő ütközetben az angolokat. 1862. a polgárháboruban, miután Farragut a Misszisszippi torkolatánál fekvő erősségeket elfoglalta,a város megadta magát Butler generálisnak. V. ö. N., with map, by writers of the N. press (1885); King, N. O. (London 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is