Niagara

(ejtsd: nájeggere), az Erie és Ontario tavakat összekötő 54 km. Hosszu folyó Brit-Kanada és New-York állam határán. A két tó felszine közötti különbség 101 m. A N., midőn az Erie-tóból mintegy 10 km.-nyire az Erie-rőd alatt 2 ágra oszlik, körülfogja a New-Yorkhoz tartozó Grand Islandot és 15 km.-nyi út befutása után megkerülvén a kis Navy szigetet, újra egyesül. Valami 7 km.-rel lejebb Ny-ról hirtelen É-nak fordul; e hajlását Détournak hivják és itt alkotja a világhirü N. vizesést, földünknek vize mennyiségét tekintve legnagyobb szerü vizesését. A folyóból itt kiemelkedő Kecske-sziget (Goat-Island) a hatalmas viztömeget két egyenlőtlen szélességü ágra osztja. A K-i, amerikai zuhatag 330 m. széles és a közepén 47 m. magas, a Ny-i, alakjáról Horseshoenak (patkónak) nevezett zuhatag 578 m. széles és 44 m. magas. Az egy óra lefolyása alatt lezuhanó viztömeget átlag 30 millió m3-re becsülik. A 75-90 m. mélységü, meredek sziklafalakkal szegélyezett szakadékból, ahová az óriási viztömeg lezuhan, valóságos felhők szállanak föl, amelyek számos kilométerre elláthatók. A zuhatag zaja pedig 60 km.-nyi távolságra hallható. 1855. A zuhatag alatt, 75 m.-nyire a víz fölött. 240 m. hosszu és 11 m. széles vasúti hidat építettek. Ezen híd és a zuhatag közt 1869. Egy másik függő hidat készítettek a kocsik és gyalog járók számára, Körülbelül 1 km.-nyire a zuhatag alatt a víz olyan nyugodt, hogy teljesen biztonságban át lehet rajta evezni; e hely alatt 7 km.-nyi távolságban azonban egy hirtelen fordulatnál a folyó ismét olyan örvényt csinál, amely mindent, ami belé jut, szétrombol. A zuhatag óriási vizmennyisége 25 m. vastag, csaknem teljesen vizszintes mészkőrétegekről zuhan alá, ezen réteg alatt puhább, hasonló vastagságú palarétegek vannak, amelyeket a víz könnyen kimos. Ezen geognosztikai alkatnak köszönhető, hogy a víz nem teraszokban, hanem egy tömegben zuhan alá és hogy a mészkőrétegnek alámosott részei időnként le-lezuhannak, miként az 1818.,1828. És 1853. történt. Ez által a zuhatag lassan-lassan hátrál. Ezen hátrálást évenként 1-12 hüvelykre becsülik; e szerint az az idő, amely alatt a zuhatag Queenstowntól mostani helyére jutott, 30,000400,000 évre tehető. Mivel a zuhatag minden hajózást lehetetlenné tesz, a kanadai oldalon hajózó csatornát, a fontos Welland-csatornát építették. A zuhatag hajtó erejét 17 millió lóerőre becsülik; ebből 120,000 lóerőt turbinákkal kihasználnak. 1894. És 1895. Lamb Rikárd mérnök új nagyszerü turbinákat állított fel, hogy elektromos erőátvitellel e hajtó erőt nagyobb távolságokban is fölhasználhassák; így a 32 km.-nyi távolságban fekvő Buffalóban 50,000 lóerőt akarnak fölhasználni. V. ö. Hollay, N., its history and geology, incidents and poetry (Toronto 1872); Book of N. (Buffalo 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon