Nicaragua-csatorna

a legújabban tervbe vett óriás méretü mesterségesen vizi utak közt a legnagyobbak egyike, melynek a Panama-csatornával (l. o.) együtt hivatása lett volna, hogy az Atlanti-oceánt a Csöndes-oceánnal egynes vizi összeköttetésbe hozza, s megtakarítsa a D.-Amerika körülhajózásával járó nagy utat. Mivel a Rio San Juan folyó, vizesései dacára is, a Nicaragua-tóig hajózható, s ezen tó (vagy a vele már összekötött Managua-tó) meg a Csöndes-óceán közt csak egy keskeny földnyelv terül el, az eszme kivihetőnek látszott, s Gomara történetiró már V. Károly császárnak ajánlotta e csatorna megépítését. A Panama-vasút építése korában Vanderbilt részvénytársaságot (Atlantic and Pacifle Ship Canal-Company) alapított személyek átszállítására a Nicaragua-földszoroson keresztül, s Childs mérnökkel kidolgoztatta egy csatorna tervét, mely a Csöndes-oceánt a Nicaragua-tóval összeköti. Bull (1872-73) további méréseket és kutatásokat végzett s 1880. Grant, az Egyesült-Államok volt elnöke alapított is a csatorna megépítésére egy részvénytársaságot, de ez nemsokára ismét feloszlott. Csak akkor, midőn a Panama-csatorna közeli befejezését kezdték hirdetni, merült fel újra a N. terve, melynek megvalósítására a Maritima Canal Company of Nicaragua alakult, s rövid időn engedélyt kapott a csatorna építésére, majd szerződéseket kötött Nicaragua és Costarica államokkal, melyeket az Egyesült-Államok törvényhozása 1889. szentesített. A társaság 100 millió dollár névleges tőkével alakult (1889), de az aláirt összeget nem birta összehozni, s a munkákat egy 12 millió dollár tőkével biró társulatnak albérletbe kiadta, maga pedig 1893 szept.-ben csődbe került. 1895. jan. az E.-amerikai Egyesült-Államok 70 millió dollár erejéig kezességet vállaltak, mely összeget a csatorna kiépítésére fogják fordítani. A vállalat élén álló igazgatót és 10 fővezetőt az Egyesült-Államok elnöke fogja kinevezni.

A N. Greytown kikötőnél kezdődnék, s a Deseado völgyében haladva, átmetszené ezt s a Juanilló folyócskát, melyeknek vizeit lecsapolnák, ezután érné el a San Juan folyót, majd a Rio San Carlost, melyeknek vizeit töltésekkel zárnák el, vagy szintén levezetnék. A Nicaragua-tó tulsó felén a csatorna medre követné a Lajas völgyét, s aztán a Rio Grande medencéjébe jutva, ennek folyásában haladna egész Brito kikötőig, a Csöndes-oceán mellett. Noha a N. csaknem négyszer oly hosszu mint a (73 km.) Panama-csatorna, építése mégis kevesebbe kerülne, mert csak 43.10 km. hosszuságban kellene medrét kiásni, s az igy nyert anyagot föl lehetne használni a töltésekre; mélységét 8 1/2, fenékszélességét 24-36, fölszinszélességét 56-88 m.-re tervezték, mig a zsilipeket (összesen hármat) 198 m. hosszura és 24 m. szélesre akarták építeni. V. ö. Keasbey, Abhandlungen aus dem staatswissenschaftlichen Seminar in Strassburg (11. füz. 1893); Colquhoun R. A., The Nicaragua canal (London 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon