Nicol-féle prizma
kettőző (izlandi) mészpátkristályból készült eszköz, mely
polározott fény előállítására és fölismerésére való. Mészpát-romboéder
kristályon az élekhez 71°-nyi szög alatt hajló két párhuzamos határlapot
lecsiszolnak, mig a hajlás csak 68°-nyi. A kristályt azután ugy vágják ketté,
hogy a metszési felület az előbb nyert két új felületre, valamint a főmetszetre
merőleges legyen. (L. Kettős törés.) A metszés által nyert két határlapot
azután jó simára csiszolják, kanada-balzsammal összeragasztják s az egészet
belül feketített sárgarézfoglalványba erősítik, mely csak az először említett s
az élekhez 68° alatt hajló két párhuzamos határlapot hagyja szabadon. Ha a
kristályba e lapok egyikén közönséges fénysugár hatol, ez két polározott
fénysugárra oszlik. Az erősebben megtört rendes sugár nagyon ferdén esik a
mészpántnál gyengébb törőképességü balzsamrétegre, miért is ezen teljes
visszaverődést szenved s mivel a feketített sárgarézfoglalvány felé irányul, a
hasábot el nem hagyhatja. A rendivüli sugár azonban gyengébb törés miatt
áthatol a kristályon s igy a N. csupán egy teljesen polározott fénysugarat
bocsát keresztül. Innen a N. alkalmazása a fénysarkítási eszközökön. Nevét
onnan kapta, hogy Nicol 1768-1851) 1828. először készített ilyent6. (L.
Fénysarkítás.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|