Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Niczky... ----

Magyar Magyar Német Német
Niczky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Niczky

-család (gróf és nemes), Magyarország egyik legidősb családja, mely a Dunán tul elterjedt és 1221-ig oklevelesen kimutatható Jáknemzetségből eredt (l. o.). E nemzetség egyik tagja, János mester a XIV. sz. végén a N.-nevet kezdette használni, mely később családi név lett. A család régibb tagjai közül kiemelhetni II. Benedeket, ki 1458. Mátyás királytól pallosjogot nyert; III. Jánost, ki 1635. itélőmester volt, s testvérét, II. Gáspárt, 1663. vasvármegyei alispánt, ki a grófi ág törzsapja. Különben a megyei életnek és közigazgatásnak számos kitünő embere volt ebből a családból. Legnagyobb fényre mégis N. Kristóf emelte családját, ki 1725. szül. s 1765. grófi rangot nyert. Fokonként a legmagasabb polcokra emelkedett. 1751. udvari kamarai tanácsos, 1764. kir. táblai biró, az akkor alapított Szt. István-rend kiskereszteses magyar udvari referendárius, 1765 nov. 5. grófi címmel Albert kir. helytartónak bevezetője a magyar közjogba, 1767. valóságos belső titkos tanácsos, 1778 ápr. 5. a Szt. István-rend középkeresztese, 1782. a kir. kamara elnöke és kir. kincstartó, 1783. tárnokmester és a kir. helytartótanács főelnöke, 1787 jan. 6. kir. personális és országbiró. Életének legfontosabb mozzanata az u. n. temesi bánságnak az anyaországhoz való visszacsatolása 1778 jun. 6., midőn mint kir. biztos szerepelt; a királyné 1779 ápr. 23. az ő javaslata alapján hasította ki a visszacsatolt részből Temes, Torontál és Krassó vmegyéket, melyeket - mint egyúttal temesi gróf - ő szervezett újra, Krassót kivéve. II. József 1782 májusában mentette őt fel a kir. biztosi hivatal elnöksége alól. Ekkor nyert egyéb méltóságain kivül egyúttal a közoktatásügy főfelügyelője volt. Mint ilyen azonban a németesítés egyik fő eszköze lett. pedig mint iró is kitünt. Fő művei: Tractatus de pactis et transactionibus (Bécs 1744); staatskenntniss von Ungarn (1766); Planum tabulare (1768); Historia politica literaria (kézirat) stb. Több beszéde is megjelent nyomtatásban. Az ő elnöklete alatt szedték össze először a királyi Kuria döntvényeit. Megh. 1787 dec. 26. Fiai közül István 1777. Kőrös, György pedig 1777. Verőce főispánja, utóbb 1804. valóságos belső titkos tanácsos lett. A család címere a pajzs kék udvarának zöld mezejében ágaskodó kettősfarku oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart. V. ö. Szentkláray Jenő, Gróf N. Kristóf életrajza (Pozsony 1885, 8-r., 32 lap) és Száz év Délmagyarország történetéből (l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is