Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Niebuhr... ----

Magyar Magyar Német Német
Niebuhr... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Niebuhr

1. Barthold György, német történetíró, N. Carsten fia, szül. Kopenhágában 1776 aug. 27., megh. 1831 jan. 2. Kielben tanult, 1798-ban mint Schimmelmann gróf titkára Kopenhágába került. Tanulmányait 1798-99. Londonban és Edinburgban folytatta. 1800. dán, 1806. pedig Stein miniszternek fölszólítására porosz államszolgálatba lépett. Válságos időben egészen a titkos államtanácsosi rangra emelkedett és többnyire pénzügyi kérdésekkel foglalkozott; Hardenberg alatt azonban visszavonult a közügyektől és 1810-12. az újonnan alapított berlini egyetemen a rómaiak történetéről előadásokat tartott. 1813. ismét belépett állami szolgálatba, mire 1816. a római kuriához ment mint követ. 1821. létrehozta azt az egyezséget, melynek eredménye a De salute animarum kezdetü bulla volt. Azt lehet mondani, hogy az egyházi hierarkikus törekvéseit nagyban előmozdította. 1823. kilépett az államszolgálatból és Bonnban telepedett le, ahol az ókori történelemről, s közbe-közbe az újkorról is, lelkesedéssel hallgatott fölolvasásokat tartott. N. nagy tudományu s a mellett tiszta jellemü férfiu volt. Maradandó dicsőségét irodalmi munkásságával szerzett magának. Fő műve: Römische Geschichte (Berlin 1811-32, 3 köt.; újabb kiadás Islertől 1873-74, 3 köt.) az első pítn háboruig tárgyalja a rómaiak történetét s jóllehet, hogy egyes részeiben már elavult, módszerénél és különösen a kútfők kritikai méltatása és felhasználásánál, a mondai elem kiküszöbölésénél fogva úttörő munka a maga nemében. Számos történeti és nyelvészeti értekezést irt, melyeket Bonnban 1828. és 1843., 2 köt. adtak ki. Fölfedezte azonfelül Gajus és Cicero töredékeit és Merobaudes lappangó munkáját. Része volt a Beschreibung Roms (Stuttgart 1830 stb., 4 köt.) c. művében is. Kezdeményezése folytán létesült a Rajnai Muzeum és indult meg a bizánci irók bonni kiadása (Scriptores historiae Byzantinae). Politikai és nemzetgazdasági értekezései Nach-gelassene Schriften nicht-philologischen Inhalts c. alatt (Hamburg 1842) jelentek meg. Bonnban tartott előadásait tanítványai halála után rendezték sajtó alá: ilyenek: Vorträge über römische Geschichte (Berlin 1846-48, 3 köt.); Vorträge über alte Geschichte mit Ausschluss der römischen (u. o. 1847-52, 3 köt.); Vorträge über alte Länder- und Völkerkunde (u. o. 1851); Volträge über römische Alterthümer (u. o. 1858) és Volträge über das Zeitalter der französischen Revolution (Hamburg 1845).

2. N. Márk Carsten Miklós, az előbbinek fia, szül. Rómában 1817 ápr. 1., megh. Oberweilerben 1860 aug. 1. Jogot tanult több egyetemen és 1854. a porosz király titkos tanácsosa lett, aki őt 1855. nemesi rangra emelte. 1855. ismeretlen tettesek nagy számu titkos állami iratot loptak, melyek N. felügyelete alatt voltak; ezt N. annyira szivére vette, hogy 1857. búskomorságba esett és e bajában meg is halt. Mint a nemesi párt és az ortodoxia előharcosa, 1848-49. a Magdeburger Korrespondent c. lapot szerkesztette. Megemlítendő még a Geschichte Assurs u. Babels (Berlin 1858) c., ma már elavult műve is.

3. N. Carsten, német utazó és természetbuvár, szül. Lüdingworthban 1733 márc. 17., megh. Meldorfban 1815 ápr. 26. A dán hadseregbe lépett s 1761., midőn V. Frigyes egy tudós társaságot Arábia kikutatására küldött, ennek tagja lett s a földrajzi szakot bizták reá; utitársai még azon évben elhaltak, s N. egyedül folytatta utazását, melyből csak 1767. tért vissza. 1768. hadmérnökkapitány, 1778. Meldorfban igazságügyi tanácsos, 1808. államtanácsos lett. N. volt az első, ki a földrajzi hosszuság meghatározására a holdtávolságokat fölhasználta. Utazásainak eredménye: Beschreibung von Arabien (Kopenhága 1772); Reisebeschreibung nach Arabien und andern umliegenden Ländern (u. o. 1774-78); Reisen durch Syrien und Palästina (Hamburg 1837); irta még: Descriptiones animalium etc. (Kopenhága 1775); Flora aegyptiaco-arabica (u. o. 1776). Életrajzát megirta fia, N. Barthold György (Kiel 1871).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is