Niel

Adolf, francia marsal és hadügyminiszter, szül. Muretben (Felső-Geronne) 1802 okt. 4., megh. 1869 aug. 14. Tanulmányait 1821-27. a párisi műegyetemen és a metzi műszaki intézetben végezte, mire 1827, a műszaki csapathoz tisztté, 1831. pedig századossá nevezték ki. 1836. Afrikába küldték, ahol Constantine ostrománál kitünt. 1846. ezredes lett, 1849. pedig a római expedició alkalmából dandár-tábornokká nevezték ki. Azután a hadügyminisztériumban a műszaki osztály vezetője, 1853. pedig hadosztály-tábornokká lőn. Részt vett az 1854-iki orosz hadjáratban s előbb a Keleti-tengeren (Bomarsund ostromában aug. 11-16.), utóbb pedig a krimi háboruban Szebasztopol ostromában volt része. (V. ö. Siege de Sébastopol c. művét, Páris 1858.) 1857. a császár kinevezte szenátorrá. Az 1859-iki olasz hadjáratban kiváltképen Magentánál és Solferinónál tünt ki, és jun. havában Toulouse főparancsnoka lőn. Midőn Napoleon császár a hadsereg újjászervezéséhez fogott, 1867 jan. 20. N.-t nevezte ki hadügyminiszterré. A törvényhozó testület nagy akadályokat gördített útjába, buzgóságának azonban mégis sikerült rövid idő alatt nagyobb mérvü újításokat keresztülvinni és a hadsereget a Chassepot-fegyverrel felfegyverezni. A hadsereg teljes újjászervezésében halála okadályozta meg. Muretben 1876. emlékszobrot emeltek neki.

Forrás: Pallas Nagylexikon