Nievre

l. a Loire 48 km. hosszu jobboldali kis mellékfolyója. több N. nevet viselő patak Guérignynél való egyesüléséből keletkezik és Neversnél törkollik. - 2. N., département Franciaország középső részében Cher, Leoret, Yonne, Côte-d"Or, Saône-et-Loire és Allier közt, 6817 km² ter., 343,581 lak. K-i részében gránit, gnájsz és porfir, középen jura-liasz, É-on és Ény-on oolit s D-en szintén tercier képződmények alkotják. Az őskőzeltből álló emelkedések a Morvan kiágazása, amelynek e départementban a Préneley (850 m.) a legmagasabb csúcsa. A Ny-i rész dombos; a dombok legmagasabbika nem nagyobb 452 m.-nél. N.-nek mintegy ²/₃-a a Loire és ¹/₃-a A Szajna vizkörnyékéhez tartozik. A Leora 115 km.-nyi hosszu utat tesz meg benne és fölveszi az Aront, az Acolint, Colâret, Ixeuret, N.-t, az Alliert, Mazout, Nohaint és Vrillet. A Szajna vizkörnyékéhez tartozik a Yonne a maga mellékvizeivel (Armançe, Beuvron, Sauzay stb.). A loiret a Yonnenal a Nivernais-csatorna köti össze. K-en az éfghajlat zordabb, Ny-on enyhébb. A talaj meglehetősen termékeny. 1892. termett búzából 980,508, rozsból 93,918, árpából 195,588 és zabból 829,000 hl., de a szükségletet ez teljesen nem fedezi. A loire mentén sok bort is termelnek; a 10 évi átlagos termés 164,668 hl., 1892. azonban csak 52,620 hl. Ezenkivül termelnek zöldséget, különböző gyümölcsot, kendert és sáfránt. A K-i részeén sok az erdő. Az állattenyésztés virágzó; a N-i lovak erősek; a szarvasmarhák igen húsosak (183,898 db.) és a juhok (182,679 db.) finom gyapjut adnak. Nagy jövedelmet hajtanak a départementnak a széntelepei, különösen Decizenél, amelyek 188-ban 178,931 t. szenet szolgáltattak. Virágzó a vasipar is, továbbá elég jelentékeny a faience-, az agyag- és vászonipar. A Parize-leChâtel, St. Honoré és Pougues melletti ásványvizforrások a legismeretesebbek. 1790. Nivarnais tartományból és Gâtinais Orléanaisból alakították. A département 4 járásra oszlik, ezek: Nevers, Château-Chinon, Clamecy és Cosne. A főváros Nevers.

Forrás: Pallas Nagylexikon