Nigella

Tourn. (nov., kandilla Erdélyben), a boglárkafélék egynyári füve, levele 2-3-szor szárnyalt, keskeny sallangu, a legfelsők néha az ágtetőző virág alá gallér módjára csoportosodnak. Kelyhe 5 levelü, szines, szirma 5-10, a kehelynél apróbb, csaknem 2 ajaku, himje sok, tokja sokmagu, hosszucsőrü, 5-10 levélből alakul. 23 fajta a mediterrán flórában, hazánkban (2 faj) és Ázsia Ny-i részén terem. A N. Damascena L. (puszták szűze, nardusmag), 3-6 dm. magas, kopasz, virága világoskék, finom sallangos zöld gallér fogja körül. Tokja hólyagosan felfuvódott. A Fekete-tenger környékén vetésben nő, kertben számos fajtáját termesztik; magvát dörzsölve, szamócaszagot áraszt. A N. sativa L. (fekete v. római korandrum, fekete kömény, parasztbors, l. o.), szára vörös, virága kék, gallérja nincs, tokja mirigyes. Hazája Kis-Ázsia és Dél-Európa; néhol, p. Erfurt körül termesztik, sőt már Nagy Károly majorsogában is termesztették. Magva tojásdad, háromélü, hálózatos; szétdörzsölve kajaputszagu és ízü (seminas Nigellae), szelet és vizeletet hajt, azért orvosság. Görögországban nagy kereskedést űznek vele. V. ö. Brand, Monographie der Gattung Nigella (1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon