Nikobarok
szigetcsoport az Indiai-oceánban a Kis-Andománoktól DDK-re
128 km.-nyire, 1905 km2 területtel, 6915 lak. 10 nagyobb és 9 kisebb
szigetből áll; 3 csoporta osztják, a D-i csoportban a nagyobb szigetek;
Nagy-Nikobar (50 km. hosszu, 18 széles). és Kis-Nikobar; a középsőben: Kacsall
(22 km. hosszu és 14 széles), Nankaori (10 és 10), Kamorta (26 és 14), Trinkut
(10 km. hosszu, igen keskeny), a félholdalaku Teressza, Bompoka, Csaura és
Tillangcsong; az É-iban Batti-malve és kar-Nikobar. E szigetek nagyobbára
mészkőképződményekből állanak, nagyobb részüket középmagasságu hegyek takarják.
A legmagasabb csőcs Nagy-Nikobaron van (720 m.). A forró és nedves éghajlat
alatt a növényzet igen buja; különösen a D-i N.-on rengeteg erdők láthatók. A
földmivelés ismeretlen, mivel a lakosok csak a vadászatból, halászatból és a
vadon termő gyümölcsökből élnek. A legfőbb kereskedelmi cikk a kókuszdió, melyből
évenkint mintegy 15 milliót szednek össze (a felét exportálják), továbbá az
ehető madárfészek, teknősbéka, ambra és trepang. A rézbőrü, jól megtermett
benszülöttek a malájokhoz hasonlítanak, de megkülönbözteti őket nagy szájuk a
vastag ajkakkal, nagy füleik és csitri fekete hajuk. 1858. a britek alakszerüen
is annektálták e szigetcsoportot; kormányzójukat (Chief Commissioner and
Superintendet of the Andaman and Nicobar Islands) az indiai kormány nevezi ki.
V. ö. Maurer, Die Nikobaren (Berlin 1867); Report on the Administration of the
Andaman and Nicobar Islands for 1892-93 (Kalkutta 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|