Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nikol... ----

Magyar Magyar Német Német
Nikol... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Nikol

(nickel, nikkel; magyarul álanynak is mondták). A vascsoporba tartozó négy vegyértékü fémes elem, vegyületeiben mindig mint pozitív gyök szerepel; kémiai jele Ni, atomsúlya 58.6. E fémet Cronstedt fedezte fel a nikotinban (vörös arzénnikol), de sajátságait csak Bergmann tanulmányozta közelebbről 1755. Kétségtelen azonban, hogy a N.-t a khinaiak már a legrégibb időkben ismerték és más fémekkel keverve, különböző eszközök, fegyverek készítésére használták. A N. szinállapotban a meteorkövekben (2-8 %) található, vegyületei azonban sok helyen nagy tömegekben találhatók. Előállítása főképen a nikotinból ugy történik, hogy azt az arzén és a kén eltávolítása végett ismételten pörkölik, a visszamaradt tömeget pedig sósavval kivonják. Az igy kapott oldatot, miután abból a vasat, rezet, bizmutot stb. eltávolították, klórmésszel elegyítik, hogy az oldatban lévő kobaltot leválasszák. Az ekkor keletkező csapadékról leszűrt folyadékból a N.-t vagy mésztejjel mint N.-hidroxidot, v. szódával mint N.-karbonátot választják le. E vegyületekből szénnel való izzítással kevés szenet tartalmazó N. kapható. Az egészen tiszta N. a N.-monoxidból vagy a N.-kloridból hidrogénnel való redukció útján készül. A N. erősen fénylő, ezüstfehér fém, amelynek kissé sárgás árnyalata van; igen kemény és jól nyujtható, ha legalább 1/8 % magnézium van hozzá elegyítve. Fs. 8.9. Az egészen tiszta N. igen nehezen olvasztható meg, a széntartalmu könnyebben. A mágnes mint a vasat magához vonzza. A tiszta N. a levegőn egyáltalán nem változik meg, hevítéskor is csak felületén képződik igen vékony oxigénréteg. Magas hőmérsékleten a vizet igen lassan bontja el és higított kénsavban v. sósavban hidrogénfejlődés közben igen lassan feloldódik, salétromsav azonban könnyen oldja. A finomul elosztott N. magas hőmérsékleten a klórral tűztünemények között N.-kloriddá egyesül, ugyszintén a szénoxiddal is már 100°-on és ekkor N.-tetrakarbonillá lesz. A N.-vegyületek többnyire zöld szinüek és kis mértékben mérgesek. Reakciói: A N.-sók oldatai sósavval megsavanyítva, kénhidrogéntől nem változnak meg, közömbös oldatai azonban ammoniumszulfiddal fekete - N.-szulfidból álló - csapadékot adnak, amely híg sósavban nem oldható. Nátrium-hidroxiddal vagy nátriumkarbonáttal N.-hidroxid illetőleg N.-karbonátból álló zöld csapadék képződik; ilyen szinü csapadék keletkezik ammoniától is, de a csapadék az ammonia fölöslegében két szinü folyadékká oldódik fel.

A N. említett sajátságai miatt egyike e legbecsesebb fémeknek. A különféle fémtárgyakat azonban ritkán készítik tiszta N.-ből, hanem leginkább ötvényeiből. Ilyen ötvények az újezüst, pakfong vagy argentan, ezek többnyire 8 sr. réz, 3.5 sr. cink és 2, 3, esetleg 4 sr. N.-ból állanak és főleg evőeszközök és apró tárgyak készítésére használják. A kina-ezüst (peru-ezüst, alfénide, alpacca-ezüst, christofie) tárgyakat is hasonló ötvényből készítik és azután galvanikus úton megezüstözik. A német és osztrák-magyar váltópénz (10 és 20 filléres) 75 sr. réz és 25 sr. N.-ból áll; a svájni váltópénz az említetteken kivül még cinket és ezüstöt is tartalmaz. Újabb időben a könnyen oxidálódó fémból (vas, acél) készült tárgyakat galvanikus úton vékony N.-réteggel vonják be, miáltal azok könnyebben fényesíthetők és igen tartósak lesznek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is