Nikol oxidjai és hidroxidjai

Ugy látszik, hogy a nikolnak több oxidja van, de ezek közül közelebbről kettő ismeretes, u. m. nikolmonoxid (nikkoloxidul), mely a természetben kristályos állapotban is található (bunsenit) és legegyszerübben a nikolkarbonátnak izzítása révén állítható elő. A nikolmonoxid szinte az előállítás módjától függően különböző; igy a nikolnitrátból izzítás útján kapott szép zöld szinü, mig a hidroxidból vagy karbonátból előállított zöldsessárga vagy olivzöld. Savakban könnyen oldódik és ekkor a megfelelő nikolsók keletkeznek. A nikolhidroxid mint zöld csapadék akkor áll elő, ha a nikolsók oldatát nátriumhidroxiddal elegyítjük; e vegyület savakban és ammoniában is oldható. A nikoltrioxid (nikoloxid) fekete por, mely akkor képződik, ha a nikolkarbonátot vagy nitrátot gyengén hevítjük. E vegyület kénsavban és salétromsavban oxigén-fejlődés, sósavban klór-fejlődés és ammoniában nitrogén-fejlődés közben oldódik fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon