Nikolics Sándor
Nikolics Sándor, zeneművész, fuvola,virtuóz, szül. Aradon 1834., megh. Budapesten 1895 máj. 27. 1850. a nemzeti szinház zenekarához szerződtették. 1854. Bécsbe kapott meghivást, mint első fuvolás, egyik külvárosi szinházhoz; itt alkalma nyilt magát a zenetudományban is alaposan kiművelni. Négy évi távollét után 1858. visszatért hazájába és Szabó József vidéki magyar operatársulatához szerződtették mint karmestert s mint ilyen Aradon, Temesvárt, Szegeden, Szabadkán s más nagyobb városokban sikeres működést fejtett ki s lényegesen hozzájárult a vidéki zeneélet kifejlesztéséhez. 1865. ismét Budapestre tért vissza, hol a nemzeti szinház zenekarában az első fuvolaművészi állásra szerződtették, s a nemzeti zenede szintén kinevezte e tanszak tanárává. Ez időszakban számos szinmű és népszinműhöz irt részint eredeti zenét, részint pedig szerkesztett; mint zeneiró és szakbiráló is tevékeny részt vett a napi sajtó és irodalom működésében. 1870. a szinészeti tanodához a zeneelmélet és zenetörténet tanárául nevezték ki. Ekkor irta az intézet számára Elemi zeneelmélet c. tankönyvét. 1875. életbe lépvén az orsz. magy. kir. zeneakadémia, oda a harmonia, ellenpont s a magasabb zeneszerzési tanszakhoz tanárrá nevezték ki. A magy. kir. operaház 1884. megnyilván, ott is az első fuvolaművészi állást foglalta el. 1888. nyugdíjaztatott. 1889. Káldy Gyulával szövetkezvén, megalapította a Magyar zeneiskolát.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|