Nikolsburgi béke

II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem közt hivatalosan elfogadottnak nyilváníttatott 1621 dec. 31. Bethlen már 1621 jul., midőn a vármegyék harci kedve csökkenni látszott és a törököktől remélt segély sem érkezett, Thurzó Imre és Erdődy Kristóf követei, majd pedig Káldy György tudós jezsuita által tárgyalásokat folytattatott Ferdinánddal, melyek azonban a felek rideg magatartása miatt nem vezettek célhoz. 1621 aug. Thurzó is, aki összeköttetésbe lépett Dietrichstein Ferenc olmützi bibornokkal, Ferdinád bizalmas emberével, Erdődy is, aki Bécsben fáradozott: annyira egyengette az utat, hogy szept. elején mind Ferdinánd, mind Bethlen megnevezte biztosait, akik az alkudozások befejezésére okt. 11. Nikolsburgban összegyültek. A király követeinek élén Dietrichstein bibornok volt, a fejedelmi biztosoknál Thurzó Imre, okt. 19. történt halála után pedig Thurzó Szaniszló elnökölt. Hosszas viták után Ferdinándnak eleinte makacskodó emberei - a külpolitikai viszonyok rosszra fordultának aggasztó hatása alatt - engedékenyebbek lettek, ugy hogy 1621 dec. 31. létrejöhetett a végleges egyezkedés. A békeokmányok kölcsönös kicserélése 1622 jan. 7. történt. A N. értelmében Bethlen Gábor lemond a királyi címről, visszaadja a koronát, az elfoglalt vármegyéket s várakat és elbocsátja a foglyokat. II. Ferdinánd király ellenben Bethlennek adományozza a német birodalmi hercegi címet, Oppeln és Ratibor hercegségeket, átengedi neki Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj, Bereg vmegyét, Tokaj, Munkács, Ecsed váraival egyetemben (mely területek azonban a nádor és az országbirák hatósága alatt maradnak és a magyar országgyülésre küldenek követeket). Azonfelül megerősíti a bécsi békét (l. o.), az 1608-iki koronázás előtti és utáni törvénycikkeket, Bethlen hiveinek közbocsánatot hirdet, a többi sérelem orvoslására pedig Sopronba országgyülést hiv össze. A Ferdinánd és Bethlen részéről a békefeltételek végrehajtására, a korona és az elfoglalt vármegyék átadására, illetőleg átvételére kiküldött bizottságok számos torzsalkodás mellett 1622 márc. 24. befejezték működésüket. V. ö. Hajnik I., A N. (Akad. Értek. 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon